Tavaly a magyar közbeszerzések értéke 1600 milliárd forint volt. Ezt a pénzt úgy nyerték el a megbízottak, hogy a közbeszerzési eljárások mintegy kilencven százalékában történt szabálytalanság, 66-75 százalékukban a korrupció is jelen volt, ami nagyjából 25 százalékkal drágította a beszerzéseket. Minden száz közbeszerzésből legfeljebb tízről lehet azt állítani, hogy teljesen tiszta. Nem szabad meglepődni azon, hogy ma Magyarországon a közbeszerzés alatt sokszor lopást is értenek.

- Ha ennyire korrupt a közbeszerzési piac, akkor miért kell nagyítóval keresni az ilyen témában indult büntetőeljárásokat? - teszi fel a kérdést egy közbeszerzési tanácsadó. Válaszol is rá: mert azokban az esetekben, amelyekben fennáll a korrupció gyanúja, nincs olyan érintett, akinek érdekében állna az ügy feltárása.

Alexa Noémi, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a rossz jogszabályok, a politikai helyzet és a szkepticizmus együttesen ágyaznak meg a korrupciónak. Mint mondta, vannak törvények, amelyek megtarthatatlanok - ilyen a többi között a kampányfinanszírozásról vagy a közbeszerzésről szóló. Vannak esetek, amikor ugyan a jogszabály megfelelő, de különböző érdekek miatt akadozik a végrehajtása - ilyen például az elektronikus információ szabadságáról szóló törvény. - Hogy miért nincs elkötelezett fellépés a korrupció ellen? - kérdezi Alexa Noémi. Azért, mert azok, akik a szabályokat hozzák, négyéves ciklusokban gondolkoznak, és úgy vélik, ennyi idő alatt nehéz rendszerszintű intézkedéseket magvalósítani. A kétharmados parlamenti többséget igénylő törvényeket elő sem veszik. Pedig amíg nem történik meg az önkormányzati reform, addig nem lesz kisebb a parlament, és amíg nem valósul meg az egészségügy átalakítása, addig álmodni sem érdemes arról, hogy az ágazatban megszűnik a korrupció - sorolja az ügyvezető igazgató. A szkepticizmusra térve megállapítja: a TI felmérése szerint azon állampolgárok közül, akik korrupciót tapasztaltak, mindössze 3-6 százalék jelentette az esetet. A legtöbben ugyanis azt gondolják, nem éri meg bejelentést tenni, úgysem történik semmi, mások viszont félnek, nem akarják vásárra vinni a bőrüket. A TI szerint a Közbeszerzések Tanácsának alapvető feladata a közbeszerzések tisztaságának biztosítása, ám fennállása óta ennek nem tudott eleget tenni.

Hiánypótló tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. készülő tanulmánya a magyar közbeszerzésekről, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa rendelt mintegy húszmillió forint értékben. A már több mint egy éve készülő elemzésen az utolsó simításokat végzik, ám tekintettel a nagy érdeklődésre, a megrendelő és a kutató cégek úgy döntöttek, a legfontosabb következtetéseket nyilvánosságra hozzák. Egyes nemzetközi szervezetek szerint a magyar közbeszerzési eljárások 90 százalékában történik valami szabálytalanság. A GKI tanulmányából az is kiderül, hogy a közbeszerzések 66-75 százalékában a korrupció is megjelenik - mondta a kutatás sarokpontjait bemutató sajtótájékoztatón Vértes András, a GKI elnöke. A visszaélések 25 százalékkal drágítják a munkálatokat. A következtetést 120 mélyinterjúból, egy 900 fős szociológiai felmérésből, illetve a témában megjelent sajtóközleményekből, szakirodalomból vonták le.

Abban gyakorlatilag általános volt az egyetértés, hogy a párt- és kampányfinanszírozás homályos jogszabályai a magyar gazdaságban is gyökerei a korrupciónak. A M.Á.S.T. felmérése szerint arra a kérdésre, hogy mely személyek a közbeszerzési korrupció kezdeményezői, a válaszolók 70 százaléka a politikusokat, 23 százaléka a szakmai vezetőket, s csak hét százaléka jelölte meg az alkalmazottakat. Alexa Noémi szerint köztudott, hogy a pártok a kampányaikhoz nagyrészt a közbeszerzéseken keresztül szerzik a pénzt. A legutóbbi, 2006-os választásokon a két nagy párt nagyjából nyolcmilliárd forintot költött. Ennek nagy része - tízből kilenc forint - átláthatatlanul, illegálisan került hozzájuk. Ráadásul mivel az út nem egyenes, hanem számos közvetítő közbeiktatásával kacskaringózik, a valós összeg, amit valamely megrendelt szolgáltatástól, beszerzéstől elvonnak, sokkal több annál, mint ami végül a pártoknál megjelenik. Becslések szerint jövőre a kampányok finanszírozására akár 15 milliárd forint is elmehet - áll a TI honlapján.

A visszaélés a közbeszerzési jog eszközeivel csak kivételes esetben érhető tetten, gyakorlatilag bizonyíthatatlan. Ezért Miklós Gyulával, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége főtitkárával is csak arról beszélgethettünk, hogy milyen jellemző visszaélések fordulhatnak elő általában az eljárásokban. Mint mondta, az esetleges összejátszások a közbeszerzési szabályozás adta lehetőségeket használhatják ki úgy, hogy az egyébként indokolt rendelkezéseket visszaélésszerűen alkalmazzák. Az egyik, szakmai körökben emlegetett módszer, hogy az ajánlati felhívást úgy is el lehet készíteni, hogy a pénzügyi vagy szakmai szűrőn csak bizonyos, meghatározott paraméterekkel rendelkező cégek feleljenek meg. Jogorvoslati határozatokra hivatkozva további példaként hozza fel a bírálati szempontok szubjektív meghatározását, amely torzítja az értékelést. Más döntésekből a követhetetlen és betarthatatlan formai előírások alkalmazására lehet következtetni, amelyeknek nem szabadna egy jó, gazdaságilag előnyös ajánlat érvénytelenségét eredményezniük. Miklós Gyula szerint a legutóbbi törvényjavaslatba versenyellenes rendelkezések is bekerültek. Például egy-egy tender eredményességéhez legalább két érvényes ajánlat szükséges, ami az erre hajlamos cégeket együttműködésre késztetheti. Lehet, hogy a résztvevők adott esetben nem is kívánják elnyerni a munkát, csupán abban érdekeltek, hogy meglegyen a törvény által megkövetelt létszám az eljárás eredményességéhez - mondta.

- A közbeszerzéssel gyakorlatban foglalkozók napi rendszerességgel találják szemben magukat kartellre, korrupcióra lehetőséget adó, értelmezési nehézséget okozó, a valódi jogérvényesítés lehetőségét kizáró rendelkezésekkel - jelentette ki egy háttérbeszélgetésen Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége elnöke. Szerinte is jól kijátszható a közbeszerzési törvény azon szakasza, hogy ha csak egy ajánlat marad talpon, akkor a közbeszerzési eljárás eredménytelen, de legalábbis annak lehet nyilvánítani. Ez visszaélésre ad lehetőséget. Tenderbontáskor ugyanis minden ajánlattevő megismeri a versenytárs dokumentációját, és már ott megtudja, van-e esélye megszerezni a munkát. Ha nincs, mert a másik cég ajánlata jobb, akkor nem hiánypótol, ezáltal egy cég marad talpon, azaz, az eljárás eredménytelen. Ha többen maradnak versenyben, akkor a kizártak azt szokták tenni, hogy megkeresik a legapróbb formai hibákat is a bent levő ajánlatokban, és úgy érvényteleníttetik az eljárást.

Bűrös László példaként hozta a Magyar Posta egyik nemrégi közbeszerzési eljárását, amelynek végeredménye: egyelőre nem kezdődik el a magyar postákon a bankkártyás fizetést lebonyolító rendszer kiépítése, amit a Posta menedzsmentje 2009 egyik legfontosabb beruházásának nevezett még az év elején. A Posta ugyanis eredménytelennek nyilvánította a kártyaközpont kialakítására még májusban kiírt több mint félmilliárd forintos közbeszerzési eljárást, miután négy ajánlattevőből kettő érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a Polygon cég pedig az eredményhirdetés előtti órákban visszavonta egyébként érvényes ajánlatát. A Getronics Magyarország Kft. így hiába nyújtotta be az ajánlatkérőnek megfelelő, a versenytársénál mintegy 150 millió forinttal olcsóbb érvényes ajánlatát, mivel egyedül maradt, az eljárás eredménytelen lett. Nincs határvonal, amit a szereplők át ne lépnének, ha az ő gazdasági érdekeikről van szó - állapította meg Bűrös László.

Szinte mindenki előtt ismert a pótmunka intézménye, amely indokolt esetben az eredetileg a közbeszerzési eljárásban vállalt szerződéses áron felüli kifizetésekre ad lehetőséget - folytatjuk Miklós Gyulával. Bizonyos körülmények között ez az intézmény felhasználható lehet a versenyben értékelt áron felüli, egyébként indokolatlan kifizetésekre. Az a cég, amely már eredetileg pótmunka elszámolásában bízva teszi meg rendkívül alacsony áron az ajánlatát, versenyelőnyhöz jut. Abban az esetben azonban, ha utóbb a pótmunka elszámolása elmarad, ez a kivitelezés befejezését, az alvállalkozók követeléseinek kifizetését veszélyeztetheti - világít rá egy kevésbé közismert következményre. Hozzátette, a közbeszerzési törvény régebbi módosítása viszont már némileg visszafogta a pótmunkákat azzal, hogy a kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlatokat érvénytelennek kell nyilvánítani. Miklós Gyula felhívja a figyelmet arra is: előfordulhat, hogy egyes ajánlattevők az ajánlatkérőtől teljesen függetlenül próbálnak meg más, a versenyben részt vevő cég ajánlatával kapcsolatos információ megszerzése révén előnyhöz jutni.

A GKI Gazdaságkutató számos gyakori visszaélési formát is feltérképezett. Ilyen például, amikor a megrendelő exkluzív információkat ad az ajánlattevőnek, vagy nyomást gyakorol a végeredmény érdekében. Gyakori a vesztegetés, azaz amikor pénzt fogad el a megrendelő egy ajánlattevőtől. Bevett módszer hogy a kiírt ajánlattal már eleve korlátozzák azok számát, akik indulhatnak a versenyben, vagy indokolatlanul zárnak ki résztvevőket. Nem példa nélküli a kartellezés sem, amikor az ajánlattevők egymás között megegyeznek az árban, vagy éppen abban, melyik beszerzést ki nyerje el.

A Közbeszerzési Döntőbizottság közzétett határozatai között találta lapunk azt a döntést, amelynek indokolása egy hosszú telefonbeszélgetés jegyzőkönyvét is tartalmazza, és egyben példa is a legutóbbi csalásra, vagyis annak kísérletére. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal "Az EU Élelmiszersegély program 2008" elnevezésű közbeszerzési eljárását érintette az alkudozás. Hétoldalnyi szövegen keresztül próbálja csalásra biztatni az egyik vállalkozó a másikat: "De higgye el, hogy meg lehet csinálni. Hát csak annyi kell, hogy most megállapodunk, és megbeszéljük este, megmondja ön, hogy mennyit tegyek, én annyit fogok tenni az eperre, és látni fogja, hogy azt fogom megtenni, amit ön előírt nekem.... Én csak annyit kérek, hogy a kakaónál, ha teszek egy ajánlatot, még egyet ne lépjen, és akkor éppen marad nekünk is valami. Lehet, hogy azt mondom önnek, hogy 701-re lemegyek, és a tejpornál meg nem megyek lejjebb. És akkor látni fogja, hogy betartom én is a szavam, és egyedül akkor a kakaó marad nekünk."

Végül semmi sem maradt a 41 millió forintos megrendelésből, mert a csalásba bevonni kívánt cégvezető jogorvoslati kérelmet nyújtott be, mondván, sérült a verseny tisztasága. A döntőbizottság végül 18 hónapra eltiltotta a másik vállalkozót a közbeszerzésektől.

A GKI tanulmánya szerint a mélyinterjúk során a megkérdezettek a korrupció hatásait négy csoportba sorolták. A kutatásban megkérdezettek többsége a korrupció hatásaként a vállalási árak emelkedését és a teljesítés gyengébb minőségét emelték ki, de sokan említették a verseny korlátozását és a pótlólagos költségek felmerülését is - mondta Vértes András. Érdekesség, hogy a megkérdezettek alig tíz százaléka volt hajlandó válaszolni a kérdésekre, ráadásul másokat sokkal korruptabbaknak gondoltak, mint magukat. Ezt egyébként nemcsak a GKI tapasztalta, de a cikk írása során számos, a közbeszerzés területén tevékenykedő szakemberrel beszélgettünk, akik fehér asztalnál vég nélkül sorolták a korrupcióval kapcsolatos észleléseiket, ám amikor arra került a sor, hogy ezt névvel vállalják, rögtön módosítottak, finomítottak az elmondottakon, vagy egész egyszerűen nem engedték megjelentetni.

Összességében a kormányzati kiadásoknak körülbelül hetven százalékát valamilyen szerződés formájában költik el. Ezek a szerződések hatalom- és befolyás-forrásai azoknak, akik a megkötésükről döntenek, ambíciók és célkitűzések tárgyai azoknak, akik elnyerni szeretnék őket. A korrupció veszélye már azelőtt megjelenik, hogy a tulajdonképpeni közbeszerzési eljárás megkezdődik: már attól a pillanattól fennállhat, hogy állami források felhasználásáról döntenek, és a szerződések teljes megvalósulásáig, teljesítéséig tart. Ritkán gondolunk bele, de az ajánlatkérők a piszkos munkát általában a ranglétra legalsó fokán álló referensekkel végeztetik, a pénzt viszont a csúcson üldögélők zsebelik be.

Miklós Gyula megjegyezte, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a híradások alapján a deviáns piaci magatartások és összejátszás, a tágabb értelemben vett korrupciós esetek nem kizárólag a közbeszerzés területét érinthetik, azok a szabad piaci környezetben is működnek, a közbeszerzés azonban jellegénél fogva kétségkívül jó táptalajt jelenthet e próbálkozásoknak. A döntéshozók itt ugyanis nem saját cégük bevételével, hanem adófizetői forintokkal gazdálkodnak. Véleménye szerint, ha a közbeszerzési gyakorlat a GKI vizsgálata alapján durván korrupt, az a társadalmi, erkölcsi és gazdasági helyzet erősen látszódó lenyomata.

Felhívás önvizsgálatra

A GKI kutatási anyaga javaslatokat is tesz a helyzet rendezésére. A Közbeszerzések Tanácsának a többi között például azt ajánlja, hogy tegyen javaslatot a közbeszerzési törvény egyszerűsítésére. A visszaélések magas aránya a jogszabályok következménye is, amelyek betarthatatlanok, ezért valakinek mindig be kell csuknia a szemét, hogy haladjanak az ügyek. Az Országgyűlésnek pedig azt, hogy 4-5 évente tegye naprakésszé a korrupciós stratégiáját, a probléma megoldását a politikai korrupció visszaszorításával kezdje. A közbeszerzési ajánlatkérőknek számos egyéb mellett azt javasolják, tiszta kezű személyekre bízzák a közbeszerzések intézését. Az ajánlattevőknek megfogalmazza az elemzés, hogy alakítsák ki saját korrupcióellenes politikájukat, hozzanak létre monitoringrendszert. Úgy általában megállapítják, jó lenne, ha mindenki magába nézne. Alexa Noémi hozzáteszi: mindenekfelett áll a nyilvánosság, mert ez az egyik legnagyobb visszatartó erő.

A korrupció típusai a közbeszerzésben

- Nyomásgyakorlás egy ajánlattevő sikeréért

- Vesztegetés egy ajánlattevő sikeréért

- Vesztegetés magas ár elfogadásáért

- Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése

- Hamis célt rögzítő ajánlatkérés

- Az ajánlattevők körének korlátozása

- Színlelt, a nyertest előre eldöntő kiírás

- Ajánlattevő exkluzív informálása

- Ajánlattevő indokolatlan kizárása

- Hamisan indokolt eredménytelenség

- Ajánlat részrehajló értékelése

- Kiírástól eltérő ajánlat elfogadása

- Szerződés indokolatlan módosítása

- Szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása

- Indokolatlan pótmunka

- Jogorvoslati kérelem benyújtásától elállás

- Ugyanannak az érdekelt személynek több cége ad ajánlatot

- Előzetes kartellmegállapodás

- A munkába bevonni nem kívántak szerepeltetése alvállalkozóként

(Forrás: GKI-M.Á.S.T.)

Jogszabálydzsungel. A közbeszerzési törvényt 2004. május elsejei hatálybalépése óta eddig huszonháromszor módosították. Ez évi átlagban ötszöri változtatást jelent. A legutóbbi huszonnegyedik, mintegy 200 rendelkezésre kiterjedő törvényi módosítás, valamint a hozzá kapcsolódó 23 végrehajtási jogszabály összességében nem biztosítja megfelelően az átláthatóságot és a korrupció elleni védelmet. Maga a jogszabály akkora méreteket ölt, amire nincs példa Európában. Ez semmi mást nem mutat, csak azt, hogy az állam önmagában sem bízik, és ezer szabállyal próbálja megkötni a jogalkalmazók kezét. Hiába.