Mintegy 40 milliárd forint adó hiányozhat a büdzséből év végén pusztán a két jelentősnek számító bevételi soron, a társasági adónál és az áfánál - erre a következtetésre jutottunk az elmúlt évek és az idei folyamatok alapján. Nagyobb kockázatot jelentenek a társasági befizetések, az áfából egy a vártnál valamivel jobb karácsonyi vásárlás hozhatja az elvárt összeget - no meg végső esetben a visszautalások késleltetése is az idei költségvetést javíthatja, már ami a pénzforgalmi elszámolást illeti.

Az adózás rendjéből fakadóan a hónapok közül decemberben folyik be a legnagyobb bevétel a társasági adóból. A cégek ekkor töltik fel a várható szintre az adót, megfejelve azt az összeget, amit év közben előlegként már befizettek. Ez idén úgy néz ki, hogy júniusig a két évvel ezelőtti, tehát a 2007-es eredményeik szerint teljesítették a fizetési kötelezettségüket, majd júliustól már a tavalyi évet kellett figyelembe venniük. A két időszak között, május végéig nyújtották be a 2008-as évről szóló adóbevallásukat, illetve ekkorra kellett elkészíteni a mérlegeket, eredménybeszámolókat. Így a továbbiakban már rendelkezésre álltak a tavalyi gazdálkodás adatai is, ami alapján meg lehetett állapítani az adóelőlegeket.

Csakhogy míg a 2007-es eredményeket még nem nyomta a válság, ezért szépen alakultak idén az első fél évben az adóelőlegek, a 2008-as kimutatásokon már nyomot hagyott a tavaly ősszel kiszélesedett krízis. Ez meg is látszott az előlegek alakulásán, júliusban és augusztusban is többet kellett kifizetni visszautalásként a cégeknek, mint amennyit befizettek adóelőlegben. Az őszi hónapokban valamit javult a helyzet, ismét tényleges bevétele származott a büdzsének a társasági adóból, ám messze nem annyi, mint egy éve. Az év végéhez közeledve ugyanis egyre több cég döbben rá, hogy nem lesz annyi adófizetési kötelezettsége a 2009-es év után, mint amennyi az eddig befizetett előlegek alapján számolható lenne.

Októberig 233 milliárd forint társasági adó folyt be, pontosan ötvenmilliárddal kevesebb, mint egy éve. A módosított előirányzat szerint 418 milliárdnál kellene megállnia a költségvetési számlálónak év végén: vagyis muszáj lenne még 185 milliárdot beszedni a tervek kipipálásához. A Pénzügyminisztérium leszokott arról, hogy havi bontásban közölje prognózisait, de mégsem maradunk kapaszkodók nélkül, ha meg akarjuk becsülni, valójában mekkora összeg jöhet be novemberben és decemberben. A korábbi évek tapasztalatai szerint decemberben az éves bevétel nagyjából 40 százaléka keletkezett. Az utóbbi esztendőkben azonban változott a helyzet, egyre csökkent ez az arány: tavaly például már csak 35 százalékot tett hozzá a nettó bevételhez az utolsó hónap a PM szerint.

E számítás szerint a tizenkettedik hónapban 145 milliárd forint adót fizethetnek a társaságok. Hogy teljesüljenek a tervek, novemberben közel 40 milliárd forintnak kellene megjelennie az adónem számláján. Ez a lehetetlennel egyenlő: tavaly is csak 30 milliárd forintot sikerült elérni, ha meg hozzávesszük, hogy mekkora az idei befizetéseknél az elmaradás az előző évhez képest, közelebb járunk a valósághoz, ha úgy kalkulálunk, 20 milliárd forintnál sokkal többet nem fizetnek be novemberben a cégek. Összességében tehát ezen a soron minimum 20 milliárd forinttal kisebb bevétellel lehet számolni idén.

A másik fontos adónem, az áfa látszólag nem áll ilyen rosszul, bár hasonló logikára építő számításaink szerint (év végén folyik be az éves bevétel 5-6 százaléka) itt is hiányozhat 16-20 milliárd forint. Azonban míg a társaságok pénzügyeit illetően nincs ok abban bizakodni, hogy fordulat áll be a hátralévő időben, egy jó kereskedelmi hajrá a karácsonyi szezonban javíthatja a forgalmi adóból származó bevételeket.

A júliusi áfaemelés óta nem tapasztalni az adó érdemi bővülését. Igaz, ezt nehéz is lenne elérni, mivel a kiskereskedelmi forgalom volumene több százalékponttal zuhant az augusztusig rendelkezésre álló adatok szerint. Ráadásul hiába volt áfaemelés, a visszaeső kereslet miatt a kereskedők nem tudták ezzel egyező mértékben emelni áraikat. Ezért a tervezettnél alacsonyabb az ezek után fizetett adó is. Októberben például szinte fillére annyi adót utaltak át a cégek, mint egy éve, dacára az áfaemelésnek. A büdzsének mégis 15 milliárddal lett jobb idén a bevétele. Az eltérést a visszautalások magyarázzák: idén hogy, hogy nem, bő tízmilliárddal fizettek vissza kevesebb adót a vállalatoknak, mint 2008-ban. A PM államtitkára, Katona Tamás ezt a cégek gazdálkodásából levezethető természetes folyamatnak nevezte tájékoztatóján, szerinte nincs értelme összevetni ebből a szempontból az idei és az előző évet. Ugyanez volt a válasza arra a kérdésünkre, hogy az év hátralévő részében is számítani lehet-e a tavalyinál alacsonyabb visszautalásokra, miközben a cégek bruttó befizetésében nincs változás.

E két tétel, a társasági adó és az áfa tehát mintegy 40 milliárd forinttal lehet kevesebb. De nem csak itt vannak veszélyek: a céges különadó, a gépjárművek utáni közterhek is további súlyos milliárdokkal apadhatnak idén. Ezekkel együtt már 50 milliárd környékén járunk. A tb-alapok járulékbevételénél 100 milliárd feletti összeg hiányzik. Ezt a költségvetés ugyan megtéríti, de ehhez is forrás kell, amit a tartalékokból nehéz lesz összeszedni.

Adóbevételek (milliárd forint)

Forrás: PM

Végül beadta az áfa-visszaigénylési papírokat a MÁV

Benyújtotta az önellenőrzésről szóló bevallását a MÁV, ami ahhoz kell, hogy vissza tudja igényelni azt a 14 milliárd forintot, ami egy uniós döntés értelmében viszszajár a cégnek. Nem csak oda, azoknak a társaságoknak is, amelyek az EU-csatlakozás és 2005 vége között nem számolhatták el a beruházásaikhoz nyújtott állami támogatásra jutó áfát. A PM az adótitok miatt arról nem tudott információval szolgálni, hogy mi lett a sorsa a beadványnak. Korábban lapunk írt róla: Hónig Péter közlekedési miniszter levélben fordult a vasúttársaság vezetőségéhez, hogy ne igényeljék vissza a pénzt. Ezt a költségvetés helyzetének stabilizálásával magyarázták akkor elemzők, akik szerint cserébe a MÁV-ot a 2010-es büdzséből kárpótolták volna. Az áfa visszaigényléséről ez év október 20-ig kellett benyújtani az igényeket, amelyek összesen mintegy 60 milliárd forintot érintenek, s aminek a kifizetését bekalkulálta a büdzsébe a PM - állították a tárcánál.

A bátaszéki téglagyár