Egyre több részlet lát napvilágot a Fidesz gazdasági programjából, de az egymásnak olykor ellentmondó programelemekből az sejthető, hogy még nem sikerült egységes álláspontra jutni a párton belül minden kérdésben. Tegnap Matolcsy György, a kormányzásra készülő Fidesz egyik programalkotója beszélt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Világgazdaság közös rendezvényén, ahol a volt gazdasági miniszter a foglalkoztatás bővítésével összefüggésben (ezt előbbre valónak tartja, mint az egyensúly megteremtését) a közterhek csökkentésének fontosságáról értekezett.

Ugyanakkor leszögezte, hogy a remélt gazdasági növekedés ösztönzéséhez költségvetési eszközöket egyáltalán nem tud igénybe venni 2010-ben az új kormány, csak a monetáris, azaz a jegybank hatáskörébe tartozó intézkedések, mint a kamatcsökkentés, adhat lökést. Az odáig vezető út állomásairól nem sok új információt osztott meg a hallgatóságával, annyi azért kiderült, hogy az államháztartás hiánya a kormány által várt 3,8 százalékkal szemben elérheti a 7,5 százalékot a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, sőt, valószínűbb, hogy ezt is meghaladja majd a deficit. A Fidesz szerint ugyanis egy sor költségvetési tételt vagy rosszul számolt a kormány, vagy egyáltalán nem vette figyelembe a kötelezettséget. Példaként hozta fel többi között az MNB jövőre várt 80 milliárd forintos veszteségét (a jegybank kéthetes betéti állománya megugrott), amit szerinte a 2010-es büdzsé terhére kell elszámolni. Csakhogy a nemzeti bank, illetve a Költségvetési Tanács sem számol ezzel, mivel az MNB jövő évi gazdálkodásának eredménye a rá következő év költségvetését terheli.

A pártnak vannak elképzelései arról, hogyan lehetne visszafogni a kiadásokat. Leggyakrabban a bürokratikus terhek csökkentését emlegette Matolcsy György, a megjelent vállalkozók egyetértése közepette. A kamatkiadások apadása is sűrűn előkerült.

Az előadásból kiderült, még nincs letisztult adópolitikai terve a Fidesznek. Az előadó három verziót említett meg: ezek szerint vagy az egykulcsos, családi adózáson alapuló szja-rendszert hozzák létre, vagy a legtöbb adót érintő mérséklést hajtanak végre (de ebben az esetben az szja-hoz az előbbinél szerényebb mértékben nyúlhatnak csak hozzá), vagy pedig a munkaadók számára kiemelten fontos járulékterheken változtatnak. Utóbbira látszik a legkisebb esély, legalábbis a közelmúltban Varga Mihály, a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy az egészségügy finanszírozása miatt most nem nagyon lehet faragni a járulékokon, inkább az adóknál kell megtalálni a tehercsökkentés forrását. Így marad háromból két verzió. Az szja átalakításán viszont csak a munkavállalók - illetve azok egy csoportja - nyerne. A munkaadóknak ez csak közvetve jelentene könnyebbséget, kisebb bruttó béremelés is nagyobb nettót eredményezhet, mint a mostani rendszer. Kérdés, mekkora kulccsal működne az szja-rendszer. Van már ugyanis parlament által elfogadott szja-tábla 2011-re, ami lényegében egykulcsos: a 15 millió forintos éves bruttó jövedelemig az alsó 17 százalékos adómérték szerint kell megállapítani és megfizetni az adót. Ezzel kellene tehát versenyeznie a Fidesz szja-javaslatának. Mindezek alapján arra van leginkább esély, hogy a több adónemet egyszerre érintő átalakítás mellett teszik le voksukat a párt szakértői - a családi adózáshoz viszont a Fidesz több vezetője is érzelmi alapon kötődik, így elképzelhető, hogy valamilyen formában mégiscsak felbukkan a párt adómixében.

Matolcsy fontosnak tartja, hogy az adóváltozásokat a szokásos törvényi megerősítésnél fajsúlyosabb módon, alkotmányos garanciával támasszák meg, hogy az adózók biztosak lehessenek benne, meglesz az adócsökkentés. A tehercsökkenés több munkahelyet jelent, ami segíti a növekedést; az egyensúly csak ezután következik a sorban - vázolta a program alapvetését Matolcsy, aki szerint az új kormánynak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a nemzeti jövedelem bővülésére, mint a GDP által lefedett gazdaságra: utóbbiban nem csak a magyar tulajdonú vállalatok hozzáadott értéke jelenik meg, míg előbbiben igen.

Kitörési pontok a párt szerint

Egészségipar: beleértve a gyógyszergyártást, a wellnesst, arra alapozva, hogy az EU-ban 2011-től liberalizált lesz a társadalombiztosítási szolgáltatás.

Hagyományos iparágak: például mezőgazdaság, építőipar (utóbbinál az idén várható 16-19 ezer új lakás megépítését évi 40-45 ezerre bővítenék, a devizahitel felvevőinek árfolyam-biztosítást kellene kötniük).

Autóipar

Üzleti szolgáltatások

Reformok, amiről a Fidesz egyeztet az IMF-fel

Állam: beleértve az egészségügyet, közösségi közlekedést, adminisztrációt.

Adó- és járulékreform: három verzió fut jelenleg.

Szakképzés: minél nagyobb arányban bevonni a vállalkozói szervezeteket.

Korrupció elleni intézkedések: ideértve az állami, önkormányzati vezetői fizetések visszavágását.