A budai Allee bevásárlóközpont szerdai megnyitóján a korábbi évek plázanyitásainál már látott kép fogadta az érkezőt: a hideg, esős idő ellenére több ezren várakoztak a bejárat előtt - volt, aki egy óránál is többet állt sorba. A beruházónak a 11-es lehet a kabalaszáma: az új áruházat 11-én, novemberben és a tizenegyedik kerületben nyitották meg, így a megnyitót is 11 óra 11 percre időzítették. Az üzletközpont folyosóin még délután is az aranyvasárnap forgalmára emlékeztető tömeg hömpölygött, de a plázáknál megszokott jelenség az új központ megnyitása utáni egy-két hétig tartó eufória - igaz, ezt eddig nem tartós kereskedelmi visszaesés idején tapasztalhatták meg az üzemeltetők.

A bérlői összetétel nem sok újdonságot mutat: az egyetlen új márkán kívül (Van Graaf) jobbára a nálunk már jól bejáratott, külföldön felső közép- kategóriába sorolható húzónevek (Zara, Mexx, Espirit, Promod) sorakoznak, az alagsorban pedig egy 6000 négyzetméteres Interspar hipermarket kapott helyet.

A kiskereskedelemben a siker előfeltételének mondott helyszín is bejáratottnak mondható. Az Allee helyén állt budai Skála volt nálunk az első, kifejezetten nyugati mintára épített üzletközpont. A kilencvenes évek elején-közepén nálunk elindult plázaépítési láz hatására a budai Skála hamar kiöregedett a sorból, végül 2005-ben az ingatlant az ING Real Estate vette meg, amely 2007-ben kezdett bele a beruházásba.

Kérdés, hogy az első hetek vásárlói eufóriája után menynyire válik valóra az Allee közleményeiben szlogenként használt "új kezdet". Míg a nyugatias tömegkereskedelmet másoló budai Skála 1976-ban, a hiánygazdaság kellős közepén nyitotta meg kapuit, addig az Alle a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb kiskereskedelmi forgalmi visszaesésekor startolt.

- A bevásárlóközpont-iparág a telítettség felé halad - mondja Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Az elmúlt évben kirobbant válság hatása fél évvel később jelentkezett a kereskedőknél, így jelenleg 7 és 20 százalék közötti forgalomcsökkenésről számoltak be a szövetség tagjai. Mivel fogyasztók bő féléves csúszással reagáltak a válságra, így várhatóan a javulás is hasonlóképpen elhúzódik: a bevásárlóközpontok vezetői nem remélnek forgalomnövekedést 2010-ben.

Bár az MBSZ-nek nincsen a piac egészére érvényes üzletkihasználtsági mutatója, más forrásokból úgy hírlik, hogy néhány százalékkal nőtt a bevásárlóközpontokban a kiadatlan üzletek száma, és a plázákban járva is hasonlót tapasztalhat az ember.

Balatoniné Kiss Judit inkább úgy látja, a korábbi évekhez képest felgyorsult a bérlők cserélődése, ami a forgalomcsökkenés mellett a fogyasztói szokások átalakulásával is magyarázható, így valamelyest nőhetett az ideig-óráig kiadatlan üzletek száma.

Az azonban tapasztalataink szerint nagy és jól menőnek számító üzletközpontban is előfordul, hogy egy-egy nagyobb bolt már egy éve üresen tátong.

A plázák csillogó díszletei mögött folyik az üzemeltetők és a bérlők harca - az utóbbiak a forgalomcsökkenésre hivatkozva próbálják lejjebb tornászni a bérleti díjakat. Különösen, hogy sok szerződést még az ezredforduló környéki fogyasztói roham idején kötöttek, így az akkor kialkudott díjak között mára előfordulnak irreálisan magasak is - mondja Balatoniné. Ugyanakkor szerinte a bérletidíj-csökkentés nem jellemző. A tulajdonosok inkább az üzemeltetési, illetve a marketingköltségekből próbálnak lefaragni: célirányosabban reklámoznak, több helyütt is korszerűbbé, energiatakarékosabbá tették az üzletközpontokat, és arra is van példa, hogy a korábbi gyenge forintárfolyam kompenzálására fixálták az árfolyamot a 270-280-as szinten az év végéig.