Magyarországon az újborok divatja még csak fél évtizedre nyúlik vissza. Az üzletágba kevesek csatlakozhatnak, ugyanis a húsvétig fogyasztható, friss ízű, általában illatos szőlőből készülő vörös-, rozé- és néha fehérborok készítéséhez drága pincészeti felszerelésekre van szükség. Mégis egyre többen vállalkoznak az újbo-rok készítésére. A borászok körében is népszerűek ezek a nedűk, ők általában a főkönyvelők borának hívják, ugyanis az újbor hozza a szüret utáni első gyors "segítséget". Ezek a borok egyébként az olaszok nouvójának vagy a franciák beaujolais-jának magyar megfelelői. (A beaujolais speciális vörösbor, palackozásának, piacra dobásának idejét törvény is szabályozza. A franciák nagyon komolyan veszik a november harmadik csütörtökének éjfélére kitűzött időpontot, ezért valóságos országos népünnepély az új ínyencség éjféli kóstolója.)

A magyar borászok szeretnék elérni, hogy az újborbontás ideje november 11-e legyen, s így az összekapcsolható lenne az egyre több helyen megrendezett Márton-napi, mezőgazdasági munkákat záró vigasságokkal. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerint az újborok minőségéből az egész évjáratra ugyan még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de annyit azonban jeleznek, hogy jó borok forrnak-e a pincékben. A 2009-es újborévjáratot értékelő Horváth Csaba elmondta: ígéretesek, finomak az újborok, Magyarországon azonban nemcsak vörös vagy rozéról beszélhetünk újborként, ide lehet sorolni az illatos korai fehér szőlőből készült nedűket is.

A Népszabadság Top 100 magyar borát a két legnagyobb magyar és a hét legrangosabb nemzetközi borverseny aranyérmeseiből választottuk. Londonban, Bordeaux-ban, Párizsban, Brüsszelben és idehaza szakértők sokasága vélte úgy, hogy ezek a tételek nemzetközi mércével mérve is az élmezőnyt képviselik. Ezek a borok tehát a magyar borászat nagykövetei, 2009-ben rájuk lehetünk büszkék. Az e borokat megalkotó borászokat a mától az újságosoknál megvásárolható kiadványunkból ismerhetik meg.

Nem volt nagy üzlet szőlőt termelni Tokajban

Erősödhet a szőlőkivágási szándék a tokaji borvidéken termelő gazdák körében, mivel egymás után a második olyan szüreti időszakot tudhatják maguk mögött, amikor a szőlőt rendkívül nyomott áron vették át tőlük a felvásárlók. A borászati cégek a piac szűkülésével indokolták az árak csökkenését. Néhány éve még 70-80 forintot fizettek egy kiló 18-22 fokos szőlőért, idén mindössze 40-50-et. Marcinkó Ferenc, a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke tudósítónknak elmondta: egyhektárnyi szőlő megművelése egy gazdának átlagosan körülbelül 700-750 ezer forintba került, ezzel szemben a bevétel - a jelenlegi árakkal és termésmennyiséggel számolva - alig éri el a félmilliót. Mint hozzátette, a tavalyi év szerencsésebb volt, mint a mostani, mert akkor a szőlő alacsony árát némileg kompenzálta az, hogy a szüret végére nagyobb mennyiségű aszú képződött, amiért mindig jó árat lehet kapni. Idén azonban az aszály miatt kevés aszú termett, vagyis a termelők kizárólag a szőlőért kapott pénzből tudnak gazdálkodni. Azok a gazdák, akiknek nincsenek tartalékaik, valószínűleg rövidesen felhagynak a szőlőtermeléssel, és igényelni fogják a szőlőkivágási támogatást - közölte a hegyközségi elnök. (Tudósítónktól)