Az Országgyűlés tegnap - általános vita keretében - első olvasatban tárgyalta azt a kormány által beterjesztett új törvényjavaslatot, illetve azt a több pénzügyi tárgyú jogszabályt is módosító csomagot, amely - ha elfogadják - nagyobb védelmet biztosít a banki ügyfeleknek. Előbbi például részletesen szabályozza, hogy a hitelszerződés aláírása előtt a pénzintézeteknek milyen tájékoztatást kell adniuk. A törvénytervezet emellett arról is rendelkezik, hogy az ügyfelek meddig, illetve milyen módon állhatnak el hitelszerződéseiktől. A határozatlan időre szóló megállapodásokat például bármikor meg lehetne szakítani, a felmondási idő pedig nem haladhatná meg az egy hónapot. A határozott időre szóló megegyezések esetében az ügyfél a szerződéskötés napjától számított két héten belül indoklás és bármilyen következmény nélkül visszaléphet - feltéve, hogy a bank még nem folyósította a hitelt. A szerződést azonban két héten belül akkor is fel lehet mondani, ha már elutalták a kölcsönt: különdíjat ekkor sem számíthat fel a pénzintézet, csupán arra az időszakra kell kamatot fizetni, ameddig a hitel az ügyfélnél volt. A törvény plafont húzna az elő-, illetve végtörlesztési díjak esetében. A díj alapesetben az érintett összeg legfeljebb egy százaléka lehetne, míg ha a hitel futamideje már egy éven belül lejár, akkor maximum fél százalék. A jelzálogalapú hiteleknél másfél százalékot kellene fizetni, ám csak az egymillió forintnál nagyobb előtörlesztések esetében.

A módosító csomag ügyfeleket érintő része elsősorban a banki etikai kódexben szereplő, az egyoldalú szerződésmódosításokkal foglalkozó passzusok törvényi szintre emelését jelenti. Így például bekerül a hitelintézeti törvénybe az oklista, amelyben azokat az eseteket és körülményeket veszik számba, amelyekre hivatkozva a pénzintézetek egyoldalúan módosíthatnak a kamatokon. Része lesz a hitelintézeti törvénynek a szimmetria elve is: ez azt jelenti, hogy ha a bank kamatot emel, akkor ugyanazon feltétel kedvező változása esetén csökkentenie is kell az adós terhét. Ebben a csomagban kapott helyet a kamatplafon is. Mint arról nemrég beszámoltunk: a kormány a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresében maximálná a teljes hiteldíjmutatót (thm). Ez jelenleg azt jelentené, hogy a thm nem haladhatná meg a 70 százalékot.

Ma sem maradnak pénzügyi tárgyú javaslatok nélkül a képviselők. A parlament szerdán kezdi tárgyalni azokat az elképzeléseket, amelyek a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) erősítését célozzák. Ezek közül az egyik legfontosabb valószínűleg az a törvényjavaslat, amely rendeletalkotási jogkörrel ruházná fel a PSZÁF-et. A szervezet jelenleg csak bírságokat róhat ki, illetve ajánlásokat fogalmazhat meg, ezek azonban visszatekintő jellegű intézkedések, miközben egy kötelező erejű rendelet, illetve az ehhez kapcsolódó termékfelfüggesztési és -viszszavonási jogosítvány még egy komolyabb probléma kialakulása előtt gátat szabhatna.

Egy másik javaslatcsomag a felügyelet működését is módosítaná. A kormány alól a parlament felügyelete alá kerülne a szervezet és visszaállna a korábbi vezetési modell: míg jelenleg a szervezetet egy felügyeleti tanács és a főigazgató irányítja, a tervek szerint januártól ismét egy személy, az elnök vezetné. Az ügyfelek szempontjából azonban ennél fontosabb, hogy bővülnének a PSZÁF eszközei, emelkednének a bírságok, így a felügyelet akár kétmilliárd forint büntetést is kiszabhat. Ebben a módosítóban szerepel a Pénzügyi Stabilitási Tanács felállítása is. A testület a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF képviselőiből állna.

A pénzügyi felügyelet rendeletalkotási jogköréből valószínűleg most nem lesz semmi. Ehhez ugyanis módosítani kellene az Alkotmányt, amely kétharmados törvény, tehát az ellenzéket is meg kell nyerni. A Fidesz sajtóosztályán azonban lapunknak úgy nyilatkoztak: nem támogatják a felügyelet átalakítását célzó kormányzati javaslatokat, mivel azok nem a rendszer erősítését jelentik, hanem lényegében gyámság alá helyeznék a PSZÁF-et. Havasi Bertalan sajtófőnök elmondása szerint a rendeletalkotási jogkört nem lehet elválasztani a tervezett szabályozás egyéb kérdéseitől.