A parlament tegnap módosította a lakáshitelesek védelméről szóló törvényt. A változtatások eredményeként - a kormány szándéka szerint - lényegesen többen élhetnek az áthidaló kölcsön lehetőségével. Amenynyiben az Európai Bizottság is jóváhagyja a változásokat, akkor nemcsak azok csökkenthetik havi részletüket, akiknek tavaly szeptember vége óta mondtak fel vagy akik az eredeti törlesztőjüknél most 30 százalékkal többet fizetnek, hanem azok is, akik közös megegyezéssel hagyták ott munkahelyüket.

További könnyítést jelent, hogy az eddigi tízről tizenötmillió forintra nőtt az a korlát, melyet nem haladhat meg a hitel eredeti összege, míg a kölcsön havi részletének a háztartás nettó jövedelméhez viszonyított aránya a korábbi negyvenről legfeljebb hatvan százalékra emelkedett. Meghosszabbították az áthidaló hitel iránti igény benyújtásának határidejét is: jövő június 30-a helyett 2010 végéig lehet élni a lehetőséggel.

Az állami hitelmankó lényege, hogy aki munkanélkülivé vált vagy más okból átmeneti fizetési nehézségei támadtak, állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vehet fel bankjától. A kölcsönnel legfeljebb két évig lehet csökkenteni az eredeti lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzálogalapú hitel, illetve a lakáslízing törlesztőrészletét. A munkanélküliek esetében havonta legalább tízezer, míg egyéb esetben húszezer forintot kell fizetni. Az állástalanoknak nyújtott áthidaló kölcsönökre az állam 80, míg a megnőtt törlesztőrészletüket fizetni nem tudók esetében 70 százalékban vállal garanciát. A hitelt a munkanélkülieknek a folyósítást követő tíz, a többieknek nyolc év alatt kell visszafizetniük (a tegnapi módosításig ez öt év volt).

A feltételek lazítására szükség is volt, hiszen a rendszer július végi beindítása óta alig háromszázan éltek az áthidaló kölcsön lehetőségével, miközben a gazdasági válság miatt egyre több adós kerül nehéz helyzetbe. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint míg az első negyedév végén a háztartások hiteleinek 8,46 százaléka volt problémás, addig szeptember végén már 11,2 százalékkal volt valamilyen gond. (Ezen belül a kilencven napot meghaladó késedelembe esők aránya több mint a duplájára, 3,17-ről 6,82 százalékra emelkedett.) Ez azt jelenti, hogy fél év alatt 132,5 milliárddal 778,2 milliárd forintra nőtt a problémás lakossági hitelek értéke - mondta lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Az idei első kilenc hónapban a bankok nemfizetés miatt 11 667 lakáshitel-szerződést adtak át követeléskezelőnek vagy indítottak maguk végrehajtást - ez 42 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly bankok havonta 360 ingatlan esetében indítottak végrehajtást és 520-at adtak át követeléskezelőnek, míg az idén az előbbi szám 330-ra csökkent, az utóbbi viszont 850-re nőtt. Ezek az esetek egyébként nem mind jutnak el a kilakoltatásig, de az biztos, hogy az érintett ügyfelek már minden egyéb lehetőségüket kimerítették - tette hozzá Binder.