Blum önként nem adja vissza a sukorói területet
Úgy tudjuk, az MNV azt ajánlotta Blumnak, hogy kamatokkal együtt visszafizeti azt a 296 millió forintot, amelyet a befektető fizetett az MNV-nek a cseretelkek közötti értékkülönbözet miatt. Blum információink szerint még tegnap is szálloda- és szórakoztató-központot kívánt építeni Sukorón, a tavaly júliusban aláírt telekcsere alapján.
Az eredeti állapot helyreállítása valószínűleg komoly terheket ró az államra. A szerződéstől az MNV egyoldalúan elállhat, de ekkor Blum jogosan kérhetne kártérítést az elmaradt beruházás miatt százmilliós vagy akár milliárdos nagyságrendben. Egy másik törvényes lehetőség, hogy a bíróságtól kéri az MNV a szerződés érvénytelenségének, illetve semmiségének megállapítását. Az államnak akkor is fájhat a feje, ha a bíróság megsemmisíti a szerződést, ugyanis feltehetően ebben az esetben is kártérítést kérhet Blum, aki eddig teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, így a semmisség okozója inkább az állami oldal lehet. Blum a nagy értékaránytalanság esetében is hivatkozhat arra, hogy elfogadta azt az árat, amelyet az értékbecslő megállapított, és kifizette a különbözetet.
Ha bíróságon folytatódik az ügy, csak az biztos: annak jogerős lezártáig ezen a telken egyetlen fejlesztés sem valósul meg a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. (Igaz, az elmúlt évtizedekben sem történt itt semmi.) Ha a csere semmis, az - nem számítva az esetleges kártérítést - mintegy félmilliárd forint kiadást jelent az államnak. Vissza kell adni Blumnak a 296 millió forint értékkülönbözetet, és visszajár neki 112 millió forint személyi jövedelemadó (ezt a telek értéknövekedéséért vetették ki rá, és idén októberben fizette be), valamint a sukorói földek megszerzése után fizetett csaknem százmillió forint illeték is.