Még mindig a postás hozza a pénzt
Mivel Magyarországon még mindig sokan nem rendelkeznek bankszámlával, nem meglepő, hogy a belföldi fizetési forgalomban jelentős szerepet töltenek be a Magyar Posta Zrt. szolgáltatásai. Ezek közül a legjelentősebb a készpénz-átutalási megbízás, vagyis a sárga csekk. Az emberek sokkal nagyobb arányban intézik a postán számláik befizetését, mint csoportos beszedési megbízással vagy átutalással. Emellett mind a nyugdíjak, mind a szociális alapú juttatások esetében jellemző a postai kifizetés, noha a nyugellátások esetében a bankszámlára utalás egyre inkább megközelíti a postai feladás értékét.
Van még kereslet a belföldi postautalvány iránt is, amely azok számára is lehetővé teszi a pénzküldést, akik nem rendelkeznek bankszámlával. Jelentős postai pénzforgalmi szolgáltatás a bankkártyás pénzfelvétel, míg az intézmények készpénzigényét a készpénzfelvételi utalvánnyal és a pénzforgalmi betétkönyvvel igyekszik a posta kielégíteni.
A szolgáltatásnak természetesen ára van, bár a felhasználó ezt nem feltétlenül érzékeli, hiszen a nyugellátási, a kifizetési és a postautalvány kifizetése díjmentes, akárcsak a sárga csekkek befizetése. E szolgáltatások költségét a posta a nyilvános díjhirdetménye szerinti mértékben árazza be és számítja fel a hitelintézeteknek, rajtuk keresztül a szolgáltatóknak. Számítások szerint - a forgalmi adatokat és a hirdetményben foglalt díjtételeket figyelembe véve - 2008-ban például egy sárga csekkre jutó postai költség nagyjából 110 forint, egy kifizetési utalványé pedig 368 forint volt. A közüzemi, a távközlési és más szolgáltatók - néhány kivételtől eltekintve - nem osztják meg nyíltan a készpénz-átutalási megbízások postai díját a számlákat ily módon befizetőkkel: a díjak végső soron az alapszolgáltatás árába épülnek be.
A postának az Európai Unió számos tagállamában jelentős bevétele származik a pénzügyi, illetve banki szolgáltatásokból, amelyeket elsősorban ügynökként nyújtanak. Egyes intézmények készpénzben megvalósuló számlafizetési, nyugdíj- és társadalmijuttatás-felvételi lehetőséget is biztosítanak, főként a bankszámlával nem rendelkezők igényeinek kielégítésére. (A nyugdíj és a társadalmi juttatások postai felvétele több országra jellemző, mint a számlafizetés.) Öszszességében azonban a postai pénzforgalmi termékek használata még a régiónkhoz tartozó országokban is lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon.
A lakossági bankszámlák száma ugyanakkor nálunk is évről évre növekszik, s ezzel párhuzamosan a banki termékek igénybevétele is: egyre többen alkalmaznak átutalást vagy csoportos beszedési megbízást. Kutatási eredmények alapján az új folyószámlát nyitók 23 százaléka legalább egy csoportos beszedési megbízást is elindít. Emellett folyamatosan nő azoknak a száma is, akik bankszámlára kérik nyugdíjukat vagy szociális juttatásukat.
A gyakoribb bankhasználat tükörképeként a postai pénzforgalmi szolgáltatások hazai igénybevétele csökkenést (vagy lassuló növekedést) mutat, de a hasonló fejlettségű európai országokat jellemző szintnek még messze felette van. A nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy az igény várhatóan csökken, ami a gazdaság és a társadalom egészének kedvező tendencia: a postai pénzforgalmi termékek készpénzigényesek, és a készpénz használata bizonyos értékhatár felett kevésbé kedvező, mint a készpénzkímélő eszközöké. Nemzetközi becslések szerint ez az értékhatár 8 és 18 euró között van.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly az egy főre jutó bankszámlák száma 0,74 volt, ám mivel sokan egynél több számlával rendelkeznek, valószínűleg a magyarok negyedének, harmadának nincs számlája. Ezeknek az embereknek nincs más lehetőségük számláik kifizetésére, illetve nyugdíjuk vagy szociális alapú juttatásaik felvételére, mint a postai pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele. Mindebből adódóan a Magyar Posta 2008-ban a tranzakciók számát tekintve 38, míg értékben 6,5 százalékban részesedett a magyarországi pénzforgalomból.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.
Két nappal előbb kell feladni a sárga csekkeket
A sárga csekkeket jövő májustól – az eddigiektől eltérően – a csekken szereplő dátumnál legalább két nappal korábban kell feladni a postán. A módosításra azért van szükség, mert az átutalás a postán keresztül mintegy két napig tart. Így a sárga csekkeken várhatóan jövő év májusától nem a befizetés legkésőbbi dátumát, hanem a számla kiegyenlítésének napját tüntetik fel a szolgáltatók. Az ügyfeleknek így legkésőbb két nappal a csekken szereplő dátum előtt kell kiegyenlíteniük azt az összeget, amelyet sárga csekken kívánnak befizetni, ha a csekken egy dátum szerepel. A számla akkor tekinthető kiegyenlítettnek, ha azt a szolgáltató is megkapja.
