Mennyi illetéket fizetünk jövőre, ha lakást vásárolunk?
Az illetékkel kapcsolatos szabályok az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben találhatók meg.
A törvény 20. §-a kimondja, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten vesszük meg, vagy az adásvétellel egyidejűleg az eladó saját haszonélvezetét vagy a használat jogát fenntartja, ebben az esetben a vevőnek a haszonélvezettel, használati joggal csökkentett forgalmi érték után kell megfi zetnie a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Ilyenkor azonban a haszonélvezeti, használati jogot megszerzőnek is kell illetéket fizetnie, amit a törvényben meghatározott módon kell kiszámítani.
Lakásvásárlás utáni illeték
A lakások tekintetében kedvezőbb az illeték mértéke. Lakástulajdon szerzése esetén (21. § szerint) az illeték alapja korábban is kedvezőbb volt, 2010. január 1-jétől azonban tovább csökken. Míg korábban a lakástulajdon forgalmi értéke alapján 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6% volt az illeték, az új szabály alapján a 4 millió forint feletti rész után már csak 4%-ot kell az államkasszába befizetnünk.
Ha azonban vevőként már rendelkezünk lakással és e helyett vagy e mellé veszünk egy másik lakást, és előző lakásunkat a friss vásárlás előtt vagy után egy éven belül eladjuk, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete lesz.
Figyelem! Fontos, hogy az ingatlan lakásként legyen nyilvántartva a földhivatalban is. Vagyis hiába találnánk egy gyönyörű kis házat, melyet állandó lakáscélra tudnánk és szeretnénk használni, ha az nyaralóként van bejegyezve. Ilyen esetben számításba kell vennünk, hogy a fi zetendő illeték valamennyivel még az új szabályok alapján is magasabb lesz, hiszen az általános, a 19. §-ban foglalt szabályok szerint alakul.
Mentességek
A mentességekről a törvény 26. §-a rendelkezik, így nem kell illetéket fi -zetni, ha olyan telket vásárolunk, amely lakóház építésére alkalmas, és arra a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat építünk, és a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Ezen építkezési szándékról legkésőbb az illetékfi zetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkozni az APEH felé. Ekkor az illetékfi zetési kötelezettséget a hivatal felfüggeszti, tehát nem törli el végleg, azt továbbra is nyilvántartja. Ha az építkezés lezárult és megkaptuk a használatbavételi engedélyt, akkor azt jelezni kell az APEH felé. Ekkor törlik a fi zetési kötelezettséget.
Figyeljünk azonban arra, hogy ha mégsem sikerül befejezni az építkezést a megadott határidőben, vagy közben el szeretnénk adni a telket, az illetéket be kell fizetnünk!
Fontos még, hogy bizonyos esetekben a jogalkotó adott némi haladékot az építkezés befejezésére, melyet meghatározott időben benyújtott kérelem alapján vehetünk igénybe. Ezt azonban nem általános, minden esetre alkalmazandó szabályként tette.
Így tehát, ha 2004. október 1. és 2009. május 31. közötti időszakban jelentettük be illetékkiszabásra az építési telek megvásárlását és vállaltuk annak beépítését, mindenképpen nézzünk utána, hogy mely szabályok érvényesek ránk, ugyanis lehet még további haladékot kapnunk a befejezésre.
Fiatalok első lakástulajdonának illetékkedvezménye
Ha az illetékkötelezettség keletkezésekor a vevő még nem töltötte be a 35. életévét, és az első lakást vagy lakással kapcsolatos tulajdoni hányadot szerzi meg, kedvezményben részesül. Persze ez csak akkor igaz, ha a megszerzett lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Tehát ha minden feltétel adott, akkor kedvezményként az egyébként fi zetendő illeték 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint illeti meg a fi atalt, illetve ha a lakás egy része lesz az övé, akkor a tulajdoni hányaddal arányos kedvezményt kap, ennyivel kevesebbet kell befizetnie.
Cikkünkben természetesen csak néhány fontosabb információt tudtunk megosztani Önnel, így minden esetben javasoljuk, hogy a konkrét adatok birtokában előre tájékozódjon a fi zetendő illeték összegéről.
A HÓNAP KÉRDÉSE
Kell illetéket fizetnünk, ha lakásunk természeti katasztrófában megy tönkre?
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon megszerzése, ha
a) a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint
b) a megsemmisült lakástulajdon pótlására 6 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakástulajdont (ilyen értékű lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést legkésőbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követő év március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti.
A b) pontban említett tulajdoni hányad megszerzése esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát.
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
Telefon/fax: 06-1-266-6621
