A parlament a minap elfogadta azt a törvénymódosítást, ami alapján a jövő évtől a központi támogatásukat veszélyeztetik azok a többségi önkormányzati, állami tulajdonban lévő társaságok, amelyek nem teszik közzé a vezetőkre vonatkozó alapadatokat, közte a juttatásokat, járandóságokat. Ezt már ősz eleje óta fel kell tüntetniük, de retorzió még nem fenyegeti a cégeket. Tudósítóink körbenéztek, betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat a vállalatok. Amit találtak, az a közérdek szempontjából biztató, de azért akadnak turpisságok is.

A vizsgált borsodi székhelyű cégek eleget tettek az elvárásnak, azonban igencsak változó, hogy milyen vezetői szintig tárják a nyilvánosság elé a fizetéseket. Mint ahogyan az is, hol és milyen címszó alatt találhatják meg a keresett adatokat az állampolgárok. A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. honlapján például kizárólag a vezérigazgató fizetése, valamint a felügyelőbizottság elnökének, tagjainak javadalmazása olvasható. Annál részletesebb a Tokaj Kereskedőház Zrt. listája, amely a vezérigazgató, a vezérigazgató helyettes, valamint a termelési- és műszaki igazgató fizetése mellett az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megbízási díjait is tartalmazza. Szintén feltüntették a borászati társaság kereskedelmi- és üzemegység vezetőinek alapbérét, juttatásait. Az Északerdő Zrt. gyakorlatilag a teljes vezetői bértáblát közzétette. Az erőgazdálkodási vállalat honlapján az adatok a bemutatkozó írás utolsó bekezdésében olvashatók, éppen a "jövedelmi viszonyokat" taglaló mondatának két kiemelt szavára klikkelve tölthetők le.

Az önkormányzati társaságok nem rejtik ugyan el a közérdekűvé tett információkat, de nem is nagyon kérkednek velük. A legtöbb honlapon a "közérdekű adatok" menüpontban juthatunk hozzájuk, de azért fel kell készülni némi bogarászásra. Ha Miskolc hivatalos honlapjáról akarjuk elérni a gazdasági társaságok vezetőinek juttatásairól szóló információkat, viszonylag sokat kell linkelni. Érdemesebb a Miskolc Holding Zrt. honlapját megnyitni, onnan elérhető a céghez tartozó összes önkormányzati vállalkozás internetes adatbázisa. Ózdon a város honlapján a "Tájékoztatók, közzétételek" címszó alatt, az önkormányzathoz tartozó összes cég vezetőinek jövedelmét tartalmazó adatot feltüntették, egy csokorban. Más a helyzet Kazincbarcikán. A város honlapján csak a Barcika Vízmű Kft. ügyvezető igazgatójának, valamint felügyelőbizottsági tagjainak jövedelmét találtuk meg. Az ipari parkot üzemeltető kft., valamint a városmarketing és kommunikációs ügyeket, valamint vagyonkezelői feladatokat is végző Timpanon Kft. közérdekű információi saját honlapukon érhetők el. Persze ehhez tudni kell, hogy vannak ilyen társaságok.

A Zala megyei települések többsége komolyan veszi, betartja azt a kormányrendeletet, amely előírja az önkormányzati tulajdonú cégeknél kifizetett bérek, juttatások közzétételét. Erre utal legalábbis az, hogy a megkeresett települések - jobbára hiánytalanul - elérhetővé teszik ezeket az információkat. Igaz viszont az is: nem mindenütt egyszerű rábukkanni az adatokra.

Nagykanizsa portálján például kifejezetten nehéz a bérekre találni, mert a "175/2009. (VIII. 29.) Korm. Rendelet" elnevezésű menüpont mögé rejtették a cégvezetők fizetésének listáját. Erre kattintva azonban naprakész információkhoz lehet jutni a város tulajdonában lévő cégek vezetőinek béréről. A listából csak egyetlen cég, a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. hiányzik. Ennek a társaságnak azonban csak részben tulajdonosa a nagykanizsai önkormányzat, a vízmű honlapján pedig megtalálhatók a vezetői fizetések.

A zalaegerszegi önkormányzatnál könnyen elérhetők a város tulajdonában lévő cégek pénzügyi adatai: a megyeszékhely honlapján található listák és linkek révén gyorsan tájékozódni lehet a fizetésekről. Zalaszentgróton is ügyelnek a kormányrendelet betartására, igaz, csak egyetlen cége van a kisvárosnak.

Nem jeleskedik viszont az adatok közzétételében Keszthely. A város portálján csak az önkormányzati tulajdonú cégek nevét, elérhetőségét tüntetik fel, az érintett társaságok vezetőinek fizetését nem. A négy cég közül csak a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. és a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. honlapján találhatók meg a bérek. A városi televízió oldalai pillanatnyilag - a felirat szerint fejlesztés miatt - nem elérhetők. A Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft.-nek pedig nincs saját honlapja. A hiányosságok miatt megkerestük a város aljegyzőjét, aki azt mondta: a tévé honlapja hamarosan újraindul, a hulladékkezelő kft.-nek pedig nincs közzétételi kötelezettsége, mert az ügyvezető nem kap fizetést, a cég résztulajdonosaként a nyereségből részesedik.

Nem váltott ki újabb vitát az önkormányzati cégvezetők fizetése a dél-alföldi megyékben. Nincs információnk arról, hogy valahol a rendelet hatására nyilvánosságra hozott vezetői fizetéseket azóta levették volna a honlapokról. Rövid keresés után most is meg lehetett találni azokat az adatokat, amelyeket a rendelet hatálybalépését követően a különböző médiumokban nyilvánosságra hoztak.

Az önkormányzati cégvezetői fizetések inkább az önkormányzati hierarchia hasonló lépcsőfokán állók fizetésével tartoznak azonos kategóriába, mint a hasonló nagyságú piaci cégekével. A közel 170 ezer lakosú Szegeden zömmel 300-400 ezer forint az önkormányzati cégvezetők bruttó keresete. Az éves fizetésük maximum 80 százalékát kaphatják meg prémiumként. Megkötés, hogy nem hozhatnak az önkormányzati testület hozzájárulása nélkül 50 millió forintnál nagyobb összegű ügyekben döntéseket.

A közel 50 ezer lakosú Hódmezővásárhelyen 300-450 ezer forint körül vannak a bruttó vezetői jövedelmek - az első számú vezetőnél az is számít, hogy egy személyben igazgató és az igazgatóság elnöke-e az illető. Az ötezer lakosú Mórahalmon bruttó 250-300 ezer forint az önkormányzati cégvezetők járandósága havonta - annyi, mint a polgármesteri hivatal osztályvezetőié.

Találomra megnéztünk néhány céges honlapot. Például a kecskeméti Bácsvíz Zrt.-ét, a szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-ét. Minden esetben megtaláltuk a vezetői fizetésekre vonatkozó közérdekű adatokat, benne a felső vezetői kör fizetése, lehetséges éves prémiuma, végkielégítése szerepelt. Annak, hogy a dél-alföldi városokban nem vert komoly hullámokat ez a kérdés, az is oka lehet, hogy ebben a térségben, ahol jellemzően az országos átlagnál alacsonyabbak a bérek, a vezetői fizetések sem irritálóan magasak. Hallottunk viszont olyan megjegyzést, hogy a felsőoktatási intézmények rektorai itt is irritálóan sokat keresnek - fizetésüket korábban a kormány azért emelte meg, hogy támogassák a felsőoktatás piacosítását célzó reformokat, ám ők a mai napig nem kötelesek nyilvánosságra hozni a jövedelmüket, és önként sem hajlandók ezt megtenni.

A közzétételen túl egyéb kötelezettséget is a cégvezetők nyakába akasztott a kormány. A krízisalap feltöltésére a keresetek kétmillió forint feletti részének befizetését várják el az állami cégek irányítóitól. A kormány szemmel tartja a befizetések alakulását: úgy tudjuk, akadnak még elmaradások, de ez a 20-25 vezető is rendezi ügyét november közepéig. Forrásunk szerint már mindenki megbékélt a gondolattal, hogy fizetése egy része az alapba vándorol, érdemi ellenállás nincs. Egy másik szolidaritási program, az erdőtelepítésekhez való hozzájárulások begyűjtése a prémiumokból már döcögősebben megy, ott 10-15 érintett nem hajlandó befizetni az alapba.