Több tonna trágyát és importtejet öntött szét a Tesco és a Spar logisztikai központjai előtt a tejtermelők egy csoportja - így fejezve ki, hogy mi a véleményük az áruházláncokban kapható importtej minőségéről. Röviddel ezután a fővárosban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) épülete elé helyeztek el levágott szarvasmarhafejeket, demonstrálandó, milyen lehetetlen helyzetbe került a tejágazat a döntéshozók miatt. Győrben, Szegeden és Pécsett is "üzentek" a termelők, igaz, finomabban: tejkiöntésekkel és ingyenes tejosztogatással nyomatékosították az elégedetlenségüket.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese szerint a magyar tejágazat hamarosan teljesen megszűnhet, ha a kereskedők nem csökkentik az olcsó importtej mennyiségét, illetve a magyar tejet továbbra is a felvásárlási árnál 45-90 százalékkal drágábban teszik ki a polcokra. A termelő ma 55-60 forintot kap a tejért, a feldolgozó már 124 forintért adja el a kereskedőknek, akik 250 forintért árulják a készterméket. Ugyanakkor a termelői ár olyan veszteséget okoz, hogy naponta 100 tehenet kell levágniuk a gazdáknak, így egy év alatt közel 40 ezerrel csökkenhet a magyar szarvasmarha-állomány - tette hozzá a szakember. Szerinte tarthatatlan, hogy a tárca és az uniós agrárvezetés nem tesz semmit az ágazat helyzetének javítására, halogatja a döntéseket, miközben illúziókeltő ígéretekkel már tele van a padlás. A termelők szerint a szaktárca nem folyósítja időben a támogatásokat.

A demonstrálók petíciót adtak át Gőgös Zoltán államtitkárnak, aki elmondta: a tárca mindent megtesz a támogatások mielőbbi kifizetéséért, ám az uniós szabályok szerint csak 2010 októberében kezdődhet meg a források folyósítása.

Lapzártánkra a trágyát már eltakarították logisztikai központok elől, de a láncok rendőrségi feljelentést tettek, valamint kártérítési igénnyel fognak fellépni a demonstrálókkal szemben. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) élesen elítélte az akciót. Ugyan elismerik, hogy a tejesek felvetései részben megalapozottak, de szerintük nem az importtej, hanem az EU szabályozása és a szaktárca döntései okozzák a piaci feszültségeket. Szerintük a forintárfolyam és a külső piacainkon tapasztalható bizonytalanság is okolható a nehéz helyzetért.

A hazai tejágazat még jó ideig nem tud kilábalni a válságból - mondta Szabó Márton, a Kopint-Tárki konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezető kutatója, aki szerint mind Brüsszel, mind a magyar szaktárca meghozta azokat a döntéseket, amelyeket a jelenlegi szabályok mellett lehetett. Az Európai Bizottság nagyobb szabadságot adott a helyi támogatások terén, s a gazdaságélénkítő csomag forrásaiból is támogatják a termelőket. A 280 millió eurós tejalap felállítása azonban az átlagos uniós tejárat csak fél forinttal tudja emelni.

Szabó Márton szerint Magyarország jövő ősztől literenként 13-14 forinttal növeli a tehenészetek bevételeit. A már meglévő 8,30 forintos kvótatámogatással, az év elején adott 1,50 forintos nemzeti támogatással és az új alap fél forintjával már a mai 75-80 forintos önköltség szintje fölé emelhetők a termelői bevételek - de legkorábban 2010 végétől, mert még szükség lesz Brüszszel jóváhagyására. A támogatást ráadásul környezetvédelmi feltételek teljesítéséhez is kötik, ami növeli a költségeket, hiszen a termelésben közvetlenül hasznot nem hajtó beruházásokról van szó. A magyar termelőknek így újabb egy évet kellene túlélniük az önköltségnél lényegesen alacsonyabb bevételek mellett. Erre sokan nem lesznek képesek, és teheneiket a vágóhídra küldik.

Az unióban egyébként Magyarország gyakorlatilag egyedül maradt követeléseivel: a kvótatámogatás, az exporttámogatás és az intervenciós árak 50 százalékos emelésével. Igaz, tőlünk nyugatra mintegy 10 forinttal magasabb a tej ára, kifejezve az ottani ipar versenyképességét.