Bóka István, a helyi önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség alelnöke, Balatonfüred fideszes polgármestere, aki az elmúlt két évben a halászati jog önkormányzatoknak adásáért szállt síkra, maga is jó szándékú megoldási kísérletnek minősítette a cég létrehozását, ugyanakkor nem biztos abban, hogy lesz megfelelő szakmai háttér és forrás a közérdekű feladatok elvégzéséhez. Ami fontos lenne, mert a cég tevékenysége a környéken rengeteg embert érint.

A társaságot 100 millió forintos jegyzett és 520 millió forintos saját tőkével hozták létre. Mindehhez komoly közszolgálati feladatokat örökölt: a Balaton ökológiai állapotának megőrzését, a rendkívüli helyzetek, például a halpusztulások kezelését, az állományszabályozó halászatot, haltelepítést, halőrzést és a horgászturizmus kiszolgálását. Megkapta az anyacég irodáját, kikötőit és halászhajóit, valamint a horgászjegyek értékesítésének jogát, amely bevételnövelő lehetőség is.

A "stafírung" a szakértők szerint 2009 végéig elég, ezt követően évi 250-270 millió forintnyi állami támogatásra lenne szükség. Minthogy ezt fix költségvetési tétel nem biztosítja, a környezetvédelmi tárca, rosszabb esetben a nemzeti park büdzséjét fogja terhelni a szükséges pénz előteremtése.

A cég 2015-ig birtokolja a halászati jogokat a Balatonon és a Kis-Balatonon, vezetésében biztosították a képviseletet a horgászoknak (Mohosz), a természetvédőknek, a kutatóknak és a helyi fejlesztési tanácsnak.

A Balatont látogató mintegy 40 ezer horgásznak nem nyerte el a tetszését, hogy - a busa és az angolna szelektív lehalászása mellett - a szintén tóidegen ezüstkárászok halászatát is erősítenék. De az is vitát vált ki, hogy csökkentenék a pontytelepítést, mondván, a Balaton nem tógazdaság. A haltelepítések struktúrája is átalakulna több életképes korú ivadék és őshonos halfaj telepítésével.

Az még tisztázásra vár, hogy honnan és mennyiért szerzik be a haltelepítésekhez szükséges ivadékokat. A közelmúltban komoly vitát kavart, hogy az anyacégnél maradt tógazdaságokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesíteni kívánta. A balatonlellei és a buzsáki tógazdaság privatizációját sikerült elodázni addig, amíg el nem döntik: jelent-e kockázatot a Balaton számára, ha nem a saját vízgyűjtőjén nevelt ivadékokat telepítenek bele.

Imájuk meghallgatásra talált: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) szerdai döntése szerint érvényes, de eredménytelen a Balatoni Halászati Zrt.-re kiírt pályázat. A halászati cég tógazdaságaira kiírt pályázatra egyetlen pályázat érkezett, amelyet az érdeklődő a pogányszentpéteri gazdaságra adott be, az ajánlat a vagyonértékelésben meghatározott ár körülbelül 80 százaléka volt.

A nonprofit cég nem áltat senkit azzal, hogy egymaga meg tud birkózni az orvhalászokkal, de a rapsicok elleni harcra kiemelt figyelmet fordítanak. Ehhez szerintük módosítani kellene néhány törvényt is: nemcsak a használatát, hanem a birtoklását is szabályoznák az orvhalászat legfőbb eszközeinek: a kopoltyúhálónak és az elektromos halászgépnek.