A magyar bankrendszer a hitelezés visszafogásával és a betételhelyezés ösztönzésével gyorsan alkalmazkodott a megváltozott pénzügyi és gazdasági környezethez. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelkockázati stressztesztje azt mutatja, a jelenleginél lényegesen rosszabb helyzetben a bankoknál összességében 100-170 milliárd forint pótlólagos tőkeigény jelentkezne, ám ez a mérték kezelhető. Magyarul a bankrendszer ellenálló képessége erős - mondta Tabák Péter, a jegybank pénzügyi stabilitás szakterület vezetője. Az anyabankok - az eddigi tapasztalatok szerint - a mostaninál kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is hajlandók itteni leányaik finanszírozására - derül ki az MNB legújabb stabilitási jelentéséből.

Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van. Míg korábban a likviditási nehézségek miatt kellett aggódniuk a pénzintézeteknek, most a hitelportfólió romlása okozza a legtöbb fejtörést. Az MNB kétféle mutatót használ a hitelek minősítésére. Az egyik közismert kategória a 90 napon túli követelések, a másik a számviteli szempontból sorolja be átlag alattinak, kétesnek, rossznak, külön figyelendőnek vagy problémamentesnek a kölcsönöket.

A háztartások esetében a 90 napon túl lejárt követelések aránya a teljes hitelállományhoz képest az első fél évben hat százalék volt, az év végén 10,26, jövő decemberben pedig 9,59 százalék lehet. A vállalatoknál az idei elő hathavi arány nyolc százalékot tett ki, 2009 végén 11,27, jövőre pedig ennél is jóval magasabb, 15,67 százalék lehet - mondta Nagy Márton, a pénzügyi stabilitás szakterület helyettes vezetője. A pénzintézetek veszteségét gyarapítják az átlag alatti, kétes, rossz, azaz nem teljesítő kölcsönök is.

Ezek aránya az összes háztartási hitelből az első fél évben 5,2 százalék volt, az év végén 9,16, jövő decemberben pedig 8,57 százalék lehet. A cégeket illetően a számok kedvezőtlenebbek, az első hat hónapban az arány 7,2 százalék volt, az év végére 12,52 százalékra nőhet, jövő év végén pedig elérheti a 17,41 százalékot. A vállalkozások esetében a csődök, a családoknál pedig a munkanélküliség növekedése és a reáljövedelmek csökkenése rontja a visszafizetési képességet.

A hazai bankszféra június végéig 188 milliárd forint értékvesztést könyvelt el, ami egyharmaddal haladja meg a teljes tavalyi értéket, és mintegy 158 milliárd forinttal magasabb a tavalyi első félévinél. Ugyanakkor a bankrendszer első féléves profitja a jelentős hitelezési veszteség ellenére messze a várakozások felett alakult: 190 milliárd forint profitot mutatott fel, ami megegyezik az egy évvel korábbival. Ennek vannak egyszeri és tartós okai is. Előbbi kategóriába tartoznak a pénzügyi műveletek, amelyek eredménye közel akkora volt, mint 2008 egészében. A bankrendszer ugyanis főként az állampapírokon folyamatosan növekvő nettó nyereséget ér el. Az osztalék típusú bevételek szintén átmenetinek tekinthetők.

A hatékonyság javulása vagy a kamatbevételek növekedése viszont tartósan javítja a szektor nyereségességét. A hitelkockázati költségek további növekedése, valamint a hitelállomány jelentős csökkenése miatt azonban a szektor profitja az év végére negatívvá válhat, és tovább nőhet a veszteséges bankok száma.

A várható tendenciákról a jelentés a többi között megemlíti: a vállalati ügyfelek esetében a kamatemelés helyett a feltételek szigorításával próbálkoznak a bankok. Bár most is jellemző, a jövőben még inkább élesedik majd a verseny a forintalapú lakáshitelek piacán.

Fontosabb portfólióminőségi mutatók alakulása
(december, a teljes hitelállomány százalékában)

Forrás: MNB