A General Motors igazgatótanácsa kedden váratlan fordulattal leállította az Opel és a Vauxhall eladását a kanadai Magna International vezette konzorciumnak, és maga ad be szerkezetátalakítási tervet, a többi közt a német kormánynak - jelentette washingtoni tudósítónk. Ez 883 milliárd dollárba kerülne. Pedig aznap az Opel dolgozói még egy évi 265 milliós költséglefaragásba is belementek volna a Magna javára, cserébe állásukért és az európai gyáregységek megtartásáért.

A detroiti vállalat - amely Észak-Amerika első számú autógyártója, Európában pedig a negyedik - a javuló üzleti környezetre hivatkozik döntésében, valamint arra, hogy a két márka meghatározó szerepet játszik üzleti stratégiájában. Ugyanakkor a Magnával tervezett üzlettel kapcsolatos európai uniós aggodalmak is kezére játszottak. - Megértjük, hogy ennek az ügynek az összetettsége és az elhúzódása minden érintettet kimerít. De kezdettől fogva az volt a célunk, hogy a legjobb hosszú távú megoldást biztosítsuk vásárlóink, alkalmazottaink, beszállítóink és márkakereskedőink számára, a döntésben pedig ez tükröződik - közölte Fritz Henderson, a cég első embere.

Bár az amerikai kormány 60 százalékkal a GM legnagyobb részvényese - cserébe a korábbi 50 milliárd dollár támogatásáért -, az üzleti döntéseket hangsúlyozottan a menedzsmentre hagyja. - Az Obama-adminisztráció nem vett részt a döntésben - nyilatkozta Meg Reilly pénzügyminisztériumi szóvivő. Korábban Obama elnök is úgy fogalmazott: nem irányít autógyárakat.

Szégyenletes, felháborító, a turbókapitalizmus ronda arca - efféle reakciókat váltott ki vezető német politikusokból a General Motors hideg zuhanyként ható döntése - számolt be berlini tudósítónk. A németországi Opel-üzemek szakszervezetei a General Motors döntése nyomán mára figyelmeztető sztrájkokat hirdettek, a tiltakozó akciókat péntektől a többi európai Opel-üzemre és a brit testvérmárka, a Vauxhall gyáraira is ki akarják terjeszteni. Klaus Franz, a németországi Opel-gyárak üzemi tanácsának vezetője közölte: a General Motorsra nem érvényes az a munkavállalói ajánlat, amely szerint a dolgozók öszesen évi 256 millió euró bérről mondanak le a márka sikeres szanálása érdekében.

A GM vezetői viszont óvták a dolgozói érdekképviseleteket az ellenállástól, a kellő együttműködés hiányában az Opel a csődeljárásba manőverezheti magát. Fritz Henderson az eladástól való visszatáncolást azzal indokolta, hogy hosszú távon a vevők, a beszállítók és a dolgozók közös érdeke, hogy az Opel az anyacégnél maradjon.

A detroiti fityisz különösen Angela Merkelnek kínos, a kancellár Washingtonból Berlinbe utazva, a repülőn értesült a fordulatról. Merkel - aki kedden a többi között az USA iránt érzett örök német háláról beszélt a Capitoliumon - az elmúlt hónapokban teljes politikai súlyát latba vetve kampányolt az Opel-Magna üzlet mellett. A Merkel vezette korábbi nagykoalíciós kormány pedig az adófizetők pénzéből másfél milliárd euró áthidaló hitellel nyúlt az Opel hóna alá, megmentve a csődtől a neves autómárkát. A GM közölte, november végéig visszafizeti a hitelt, a német politikusok nyilatkozataiból azonban kivehető felháborodásuk, mert úgy érzik, az amerikaiak alaposan megvezették őket.

Henderson szerint az Opel átalakítása mintegy hárommilliárd euróba fog kerülni. Berlinben azért is támogatták a Magna-üzletet, mert az orosz tőkével megerősített kanadai-osztrák cég vállalta a több mint 25 ezer embert foglalkoztató négy németországi üzem fenntartását. A GM terveiről egyelőre keveset tudni, de a leépítések nagy valószínűséggel a németországi gyárakat, főleg a bochumit sem kerülhetik el.

Változások a magyarországi GM-cégeknél

A General Motors legjobb termelési mutatókkal rendelkező egysége a szentgotthárdi - mondta lapunknak Légrádi Edit szóvivő, hozzátéve: csak a magyarországi üzemben készülnek a négyhengeres 1,6 és 1,8 literes Opel benzinmotorok. Továbbra is a 640 dolgozó megtartása a legfontosabb, bár a csökkenő kereslet miatt jelenleg is négynapos a munkahét.

A magyarországi régiós alkalmazottakat meglepetésként érte a General Motors döntése, amivel az új felálláshoz igazították szervezeti felépítésüket. A többmárkás, vagyis a multibrandes szervezetet már korábban elkezdte szétválasztani a General Motors, és a tulajdonosi szerkezet változása felgyorsította ezt a folyamatot: a 2002-től Magyarországon működő GM kelet- és közép-európai regionális irodájánál novemberben különvált az Opel és a Chevrolet márka. A székházban az önálló Opel-részlegnél 160-an, a Chevroletnél 80-an dolgoznak. A változások nem érintették a márkakereskedések működését, amelyek eddig is külön szerződtek a különböző márkákkal. (B. J.)