Immár végleges, hogy jövőre 12 662 milliárd forint bevétellel és 13 533 milliárd kiadással gazdálkodik a költségvetés, amelynek hiányát 870 milliárd forintban állapították meg a képviselők - a többi alrendszerrel együtt 1060 milliárd forint a deficit. Ez a jövőre tervezett bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát teszi ki, valamivel kevesebbet, mint idén. E számhoz a tárgyalás során végig ragaszkodott a kormány, mivel az IMF-fel, valamint az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásban erre tett ígéretet.

Hogy ez végül teljesülni fog-e, arról megoszlanak a vélemények. Több kockázatot is látnak az elemzők: bevételi oldalon a vártnál kevesebb adó folyhat be, mert a válság súlyosabban érintette a gazdaságot, mint a kormány feltételezte. A kiadásoknál pedig az önkormányzatok feszített gazdálkodása, egyes állami cégek (BKV, MÁV, illetve a Malév, ha a tárgyalások lezárultával pár hónapon belül visszakerül az államhoz) pénzügyi helyzetének rendezése és - a pótlólagos források ellenére - az ágazati feszültségek az egészségügyben kezdhetik ki a költségvetési számokat.

A költségvetés keretei tehát adottak, de az még nem végleges, hogy az egyes fejezeteken belül végül mire mennyit költhetnek. A következő körben a képviselők ilyen átcsoportosításokra tehetnek módosító javaslatokat. Ezekről az indítványokról november 24-én szavaznak a parlamentben, majd az így kialakított büdzsére adják végül voksukat a november 30-ra időzített zárószavazáson a képviselők. Ahol valószínűleg jóváhagyják a törvényjavaslatot - meglepetésnek számítana, ha a mostani szavazással szemben akkor elbukna a büdzsé.

Az már most körvonalazódik, hogy elsősorban a válsághoz igazította a kormány a számokat. Alig akad olyan előirányzat, amelynél ne csökkennének a rendelkezésre álló pénzek. Ilyen a munkanélküliek ellátására szolgáló forrás, ami pont a krízis miatt növekszik.