Évente akár ötszázalékos extrajárulékkal is boldogok lennének, ha a német állam a befolyó summát célzottan az oktatásra, az egészségügyre és környezetvédelemre fordítaná.

Dieter Lehmkuhl és több mint negyven dúsgazdag társa nem hibbant meg, a naiv filantróp szerepe is távol áll tőlük. A lelkiismeretük háborog.

A Vagyonosok a vagyonadóért elnevezésű egyesület tagjai egyszerűen igazságtalannak tartják, hogy Németországban a gazdagok egyre kevesebb adót fizetnek, miközben a globális gazdasági válság terheit alapvetően a bérből és fizetésből élőkkel fizettetik meg. Többször elmondták, nincs ínyükre az új jobbközép kormány 24 milliárd eurós adócsökkentési terve sem. Abból a magas jövedelműek is bőségesen profitálnak, miközben a tartományok kasszájába az adókiesés miatt kevesebb pénz folyik be, s így kevesebb fog jutni az oktatási és egészségügyi közintézmények fenntartására.

A korábban orvosként pszichoterápiával foglalkozó Lehmkuhl örökség révén jutott részvényekből, illetve egy dortmundi sörgyárból álló tekintélyes vagyonához. Kiszámolta, hogy az elmúlt évtizedben az örökölt javakból származó bevétele megduplázódott, miközben az adóterhe majd a felére csökkent.

- A gazdagság kötelez - hangoztatja az orvos, aki milliomos eszmetársaival nemrég Berlinben az utcára vonult tüntetni a vagyonadó bevezetéséért. A jómódú demonstrálók több tízmilliárd eurónyi játék pénzt szórtak szét, ezzel érzékeltetve, hogy az állam milyen összegről mondott le a vagyonadó eltörlésével.

A német médiában egyre nagyobb figyelmet kapó civil milliomoskezdeményezés úgy számol: Európa vezető gazdasági hatalmában mintegy 2,5 millió ember él, akiknek magánvagyona meghaladja az 500 ezer, termelő javakban tartott cégvagyona pedig a hárommillió eurót. Ha ezt a módos réteget ötszázalékos vagyonjárulékkal kasszához szólítanák, úgy az állam évente legalább százmilliárd euróval több bevételhez jutna. Amit azonban Lehmkuhlék feltételei szerint kizárólag a jövőbe mutató, gazdasági fejlődést generáló és új munkahelyeket teremtő beruházásokra fordíthatnak. Oktatásra, egészségügyre és környezetvédelemre.