Az Egységes Eurófizetési Övezet (angol rövidítése: SEPA) ötlete a közös valuta létrehozása nyomán bukkant fel ágazati kezdeményezésként, de ma már kiterjed a huszonhét uniós tagállamra, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Liechtensteinre és Monacóra is. A rendszer célja, hogy az elektronikus banki átutalásokat, fizetéseket a készpénzforgalomhoz hasonlóan egyszerűvé tegye, egyben mentesítse az európai polgárokat a bankjegyek és érmék hurcolásától. A hétfőn életbe lépett rendszer a beszedéseket érinti, s azokat a bankkártyás fizetéseket, amelyek közvetlenül a bankszámlához kötődnek.

Az átutalások egységesítése tavaly januárban kezdődött, de az Európai Központi Bank adatai szerint az ügyleteknek csak 4,5 százalékát bonyolították a SEPA keretében, s a 8500 európai bankból csupán 2600 csatlakozott eddig a rendszerhez.

Különböző banki és fogyasztóvédelmi szervezetek mindazonáltal aggodalmuknak adtak hangot az elektronikus fizetések biztonságát illetően, s bizonytalanság övezi a díjak mértékét is. A legtöbb tagországban jelenleg a költségeket nem hárítják át a fogyasztóra, de nincs biztosíték rá, hogy ez a jövőben is így lesz. A SEPA térnyerése azért is lassú, mert a szolgáltatók, kiskereskedők még idegenkednek tőle, s a pénzügyi válság miatt megroggyant a kártyás fizetésekbe vetett bizalom is.