Ma délelőtt egy nagyszabású évfordulós konferenciával egybekötve kerül sor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minden év őszén napvilágot látó Átalakulási jelentésének bemutatására. Az átfogó elemzés központi témája az elmúlt év válságának hatása a régió egészére és az egyes országokra. A krízis nagyrészt érintetlenül hagyta 2008 közepéig az átalakuló gazdaságokat, ám akkor annál súlyosabban ütött be a krach: összeomlottak a nyersanyagárak, összezsugorodott az export, leálltak a tőkebefektetések.

Az elmúlt év végén és 2009 elején az ipari termelés meredeken visszaesett, de a harmadik negyedévre úgy tűnt, a dekonjunktúra elérte mélypontját. Ennek ellenére a munkanélküliség és a vissza nem fizetett hitelek volumene várhatóan tovább emelkedik, több országban is bonyolítva és lassítva az élénkülést.

Erik Berglöf

A jelentést jegyző Erik Berglöf, a bank főközgazdásza az elmúlt év legfőbb üzenetének azt tartja, hogy "ha a válság ki is domborította a gyengeségeket, és le kell vonni a tanulságokat, a régió alapvető növekedési modellje érintetlen maradt". Az elemzés nagyító alá veszi a közép- és délkelet-európai országokat, ahol a gyors növekedést a pénzügyi integráció serkentette, és a keletebbre elterülő államokat, melyek előrehaladása nagyban függött a természeti erőforrásokból származó jövedelmektől. Ami az előbbit illeti, a devizatőke bőséges beáramlása a kölcsönfelvételi lehetőségek - így a külföldi pénznemekben kiváltott hitelek - megugrásához vezetett.

A bank szakértői elismerik, hogy ez hozzájárult a válság elmélyüléséhez, és nehezítette annak kezelését. A tanulság az lehet, hogy bár a pénzügyi integrációt nem lehet, nem is szabad visszafordítani, a kockázatokra fokozottan tekintettel kell lenni. Sürgős lépések szükségesek az adósságkezelés és a devizahitelekre utaltság csökkentése érdekében.

A jelentés bevezető tanulmányában Erik Berglöf rámutat, hogy a válság különös módja a rendszerváltás huszadik évfordulója megünneplésének. Vizsgálva az elmúlt két évtized szerkezeti átalakulását, kiderül: a régió általában elkerülte a nemzeti valuták összeomlását, a bankcsődöket és az infláció elszabadulását, azaz a korábbi válságok jellegzetességeit.

Ebben a fejlett országokkal kiépített integrációnak döntő szerepe volt. Igaz, a szoros szálak miatt a nyugati országok krízise begyűrűzött a felzárkózó gazdaságokba, de egyben csökkentette a korábbi megtorpanásokkor tapasztalt pusztító erejű tőkekimentéseket. A válságkezelésben új vonás volt a nemzetközi pénzintézetek koordinált fellépése, melynek köszönhetően a receszszió nem vált ellenőrizhetetlenné. Az EBRD számára világos, hogy maga az átalakulás folyamata nincs veszélyben, és azt inkább bővíteni, mint felváltani kell.

Az egyes célországok részletes elemzése során az EBRD elismeréssel adózik a magyar kormány válságkezelői intézkedései előtt. Jövőre ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek a pénzpiacok bizalmának visszaszerzése, egyben az adósságterhek csökkentése érdekében. A bankszektor előtt tornyosuló legnagyobb kihívás a finanszírozás hazai forrásainak megteremtése.

A londoni pénzintézet szerint Magyarország már bizonyított nyugat-európai, exportorientált nemzetközi vállalatok központjaként. Ha ezt a pozícióját meg akarja őrizni (különösen a tőkeigényes szektorokban), stabil politikára van szükség, elsősorban az adórendszer és a közüzemek tarifájának megállapítása terén.

A monetáris politikáról szólva megjegyzik, hogy idén a harmadik negyedévben az inflációs kockázatok hiánya és az, hogy a befektetők megelőlegezett bizalommal fogadták a gazdaságból érkező híreket, megnyitotta az utat az alapkamat csökkentése előtt. Erre a monetáris politikai ösztönzésre szükség lehet, miután a fiskális szigor enyhítésére nincs mód. A növekedés azonban mérsékelt marad, többi között az eurózónához tartozó gazdaságok megélénkülésének lassúsága miatt.

Középtávon a legfontosabb feladat, hogy a közkiadások fenntartható szinten maradjanak. A következő évben újabb megszorításokra lehet szükség. A továbbra is nagyon magas adókulcsok csökkentése ösztönözné a magánbefektetéseket és hosszú távon megdobná a növekedési rátát - áll az EBRD elemzésében.