A jegybank a legfrissebb elemzése szerint azonban idén 36 milliárd forint nyereséggel zár majd, míg jövőre 126 milliárdos, 2011-re pedig 111 milliárdos mínusszal számolnak - hangzott el a tájékoztatón. (A számok persze még változhatnak: augusztusban például erre az évre nulla, jövőre -175, míg 2011-re -130 milliárd forintos eredményekkel kalkulált a bank.) A költségvetés szempontjából ez azt jelenti, hogy jövőre nem szorul állami tőkeinjekcióra az MNB - a jegybanki veszteséget a kormánynak mindig a következő évi költségvetésbe kell beépítenie -, a 2011-es büdzsében azonban 80 milliárdra lesz szüksége. Ennél nagyobb lesz a jegybank vesztesége, ám azt 46 milliárddal mérsékli az idei nyereség, illetve az eredménytartalékban jelenleg lévő további tízmilliárd forint. A 2011-es mínuszt azonban már nem lesz mivel csökkenteni, így azt teljes egészében pótolni kell a 2012-es büdzséből.

A jegybank szakértői szerint ráadásul az MNB várható eredményromlásához közel hasonló mértékben csökken az állami költségvetés kamatkiadása annak köszönhetően, hogy a drágább állampapír helyett az alacsonyabb kamatú külföldi hiteleket vette fel. Az államháztartás szintjén így összességében csak kisebb mértékű többletkiadást jelent a jegybank 2011-es és 2112-es tőkepótlása.

Az előző hónaphoz képest ugyan csökkent szeptemberben a lakáscélú új forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója, a 11,76 százalékos átlagkamat azonban még mindig 79 bázisponttal magasabb a tavaly novemberinél, noha azóta a jegybanki alapkamat három százalékponttal csökkent - derül ki az MNB legfrissebb összeállításából. A hónap során továbbra is a devizaalapú kölcsönök voltak a keresettebbek: a háztartások új lakáscélú hiteleiből hétmilliárd volt a forint, míg euróalapúból 12,9 milliárd, svájci frankból pedig négymilliárd forint értékben kötöttek szerződést. Az euróalapú kölcsönök kamata egyébként valamivel tíz százalék fölé nőtt, míg a frankhiteleké hét százalék alá csökkent.