Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap az orosz fővárosban tárgyalt a Malév helyzetének - ismételten hosszú távúnak gondolt - rendezéséről, megegyezés azonban lapzártánkig nem született. Éppen ezért aztán az sem csoda, hogy a légitársaság tegnap megtartott közgyűlésén újfent nem született döntés a Malév Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről, azt ugyanis csak egy orosz-magyar megállapodás ismeretében lehet hozni. A magyar pénzügyminiszter mindenesetre Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettesnek jelezte, hogy a Malév működésének folytatása érdekében a magyar állam kész tulajdonosi, illetve finanszírozói szerepet is vállalni a nemzeti légitársaságban. Azaz a kormány egy működő, nem pedig a szakadék szélén tántorgó Malévet szeretne, s ezért minden megoldás érdekli.

Ennek keretében az látszik valószínűnek, amit már a nyár végén feltételeztünk. A kormány tulajdonrészt szerezne a cégben, ez ugyanis az egyetlen legális, az EU által is elfogadott módja annak, hogy tőkét juttassanak a társaságnak, például tulajdonosi kölcsön vagy részvénykibocsátás formájában. Korábban Oszkó Péter azt is nyilatkozta, hogy esetleg a Malév azon tartozásait konvertálnák tulajdonrésszé, amelyek az állammal szemben fennállnak, így elérve azt, hogy minél kevesebb "friss" pénzt kelljen a cégre áldozni. Ez a megoldás azért is előnyös lehet, mert a köztartozások nullázása vagy azok egy részének leírása felkeltheti a külső befektetők érdeklődését, noha a légi közlekedés jelenleg nem az első számú célpont a befektetők körében.

Ez a forgatókönyv azonban problémákat is felvet: az EU könnyebben találhat fogást a tranzakción, ráadásul információink szerint az orosz fél szerint csak az adósságok elengedése nem elég, azt szeretnék, ha a magyarok pénzt is áldoznának a vállalatra. Azaz más megegyezésre lesz szükség. Azt nem tudni, hogy mennyibe kerül majd az adófizetőknek ez a tranzakció, a szaktárca megkeresésünkre nem reagált. Korábban 20 és 40 milliárd forintos találgatások is napvilágot láttak a sajtóban.

A két fél közötti tárgyalások információink szerint még nem értek véget, egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy még épp csak felrakták a játékosokat a sakktáblára, azonban az állás máris hasonlatos a patthelyzethez. Azóta megy a kötélhúzás az orosz és a magyar fél között a légitársaság sorsáról, mióta Oroszországban csődbe mentek a Malév korábbi tulajdonosaiként is ismert Abramovics fivérek cégei, s ezt követően ők a Vnyesekonombank néven ismert orosz külkereskedelmi bankra (VEB) hagyták Malév-tulajdonrészüket. Számtalan kormányközi tárgyalás zajlott, minek következtében az elmúlt egy évben az orosz fél több tízmillió eurót költött a Malévra, ám nem sikerült rendeznie annak tőkehelyzetét. Már tavaly is jelezték: csak akkor finanszírozzák a vállalatot, ha a magyar fél is kiveszi a részét - amennyiben nem, akkor akár az eladás is felmerülhet az oroszok részéről.

Nyár végén került ismét szóba az állam tulajdonlása. Ez elkerülhetetlen, mivel a jelenlegi többségi tulajdonos, Költő Magdolna anyagi helyzete nem teszi lehetővé hogy gyakorlatilag az orosz féllel azonos arányban vállaljon részt egy esetleges tőkejuttatásból. Márpedig egy magyar tulajdonosnak meg kell tennie ezt annak érdekében, hogy az oroszok tulajdonrésze ne haladja meg a mostani 49 százalékos arányt: ez esetben ugyanis a cég már nem számít EU-s légitársaságnak, és elvesztené uniós repülési jogait, azaz értéktelenné válna még az orosz fél számára is.

A pénzügyi forrás azonban nagyon kellene, mert hamarosan jönnek a bevételszegény téli hónapok, amikor elfogyhat a pénz, s a cég úgy járhat, mint ez év elején, amikor alkalmazottainak sem tudott idejében fizetést adni.

A légitársaság adósságait és az elmúlt évek üzleti eredményeit figyelembe véve könynyen belátható: az államon kívül nem nagyon akad olyan, aki egy esetleges tőkejuttatással tulajdonrészt kívánna szerezni a cégben. Még akkor sem, ha az elmúlt hónapok forgalmi mutatói bizakodásra adnak okot.

Brüsszel vizsgálja a győri Audi támogatását

Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy részletes vizsgálatot indít az Audi magyarországi támogatása ügyében. Előzetes álláspontjuk szerint a Volkswagen- Porsche-csoport piaci részesedése meghaladja a nagyberuházási projektekre vonatkozó határértékeket, illetve a regionális támogatási iránymutatásban meghatározott 25 százalékos küszöböt. A közel 15 milliárd forintos támogatást Magyarország az Audi olyan, csúcstechnológiát képviselő gyártósorainak létesítéséhez kívánja biztosítani, amelyek személygépkocsi-modellek széles skálájába beépíthető, új generációs motorok és motoralkatrészek gyártását teszik majd lehetővé. (MTI)