Izland után Magyarországon hasznosítható a legkönnyebben a föld hője Európában - állítják geológus szakemberek. Ennek háztáji formája a hőszivattyú, nagyobb méretekben pedig a geotermikus erőmű. A kettő között alapvetőek a különbségek. A többmilliós összköltségű hőszivattyú nem okoz különösebb geológiai károkat: egy kertben lefúrt szonda képes ellátni ezeket a feladatokat. Az akár milliárdos beruházást igénylő erőmű nagyobb lakóközösségek fűtését, melegvíz-ellátását is szolgálhatja, illetve helyi áramtermelésre is alkalmas. Ezeknél azonban már jelentős mennyiségű szennyező anyag is a felszínre kerülhet, ami környezetvédelmi problémákat vet fel.

Mindazonáltal a geotermikus energia hasznosítása az unió szívét is melengeti. A földhő felhasználása környezetkímélő, megújulóenergia-hasznosításnak minősül, így támogatásokban részesül. Pataki István, a Magyar Energia Hivatal (MEH) még hivatalban lévő elnökhelyettese úgy véli, a geotermikus energiával leginkább a gázfelhasználást lehet kiváltani. Elképzelései szerint Magyarország adottságai lehetővé tennék az import bizonyos mértékű csökkentését. (Jelenleg a 13 milliárd köbméter körüli éves fogyasztás 90 százalékát külföldről szállítják be.) Benyomásai szerint a gázipar komoly erőt fejt ki a geotermikus energia hazai elterjesztése ellen.

A posztjáról éppen távozó elnökhelyettes több problémát is lát a támogatási rendszerben. Egyrészt tovább emelné az állami - avagy uniós - támogatást, de emellett a vezérelt (más néven éjszakai) áram tarifájához hasonlóan a hőszivattyúk működtetéséhez szükséges áram tarifáját is országosan lecsökkentené a fűtési szezonban. Ez elvileg az összes áramfogyasztónak többletterhet jelentene, de ennek mértéke számításai szerint elenyésző lenne a számlában. Így a hőszivattyús beruházás megtérülési ideje beláthatóra rövidülne. Ezt a tarifát geo néven egyébként a német RWE-EnBW hátterű Elmű-Émász áramszolgáltató saját üzleti kockázatára már bevezette, hírek szerint egyelőre mérsékelt érdeklődés mellett. Megemlítendő a Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő által szorgalmazott kezdeményezés is, amely szerint jövőre a távhőszolgáltatás mellett a megújuló energiaforrásokra alapozott termelés is a legalacsonyabb, ötszázalékos áfakulcs alá kerülne.

A geotermikus energia felhasználása leginkább családi házak esetében, illetve - nagyobb méretekben - hőforrások, kimerült bányák környékén a leginkább kézenfekvő, de egy bérház, illetve panelépület közössége is elvégeztethet ilyen jellegű számításokat. A legfelső emeleten lakók például valószínűleg jól járnak, ha úgynevezett levegős hőszivattyút alkalmaznak, amely a levegőből nyer energiát, akár télen is. Nyáron az épület hűtése is megoldható. Ha valaki belevág egy ilyen fejlesztésbe, a szakértő azt javasolja majd, hogy a helyszínnek leginkább megfelelő módon kombinálja a megújuló energiaforrásokat, hiszen mindegyikre felvehető valamilyen mértékű központi segítség.

A legnépszerűbb az uniós pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt KEOP. Erre jellemzően cégek, önkormányzatok pályázhatnak. A geotermikus hasznosítás pályázatának jele KEOP 2009 4.2.0. Ezen belül a kisebb, 1-50 milliós támogatást igénylő fejlesztéseket az A jelű konstrukcióval támogatják, míg az egymilliótól egymilliárdig terjedő tartomány a B jelet kapta. Mindkét kiírás célja "helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokból", és régiótól, illetve hátrányos helyzettől függően 30, de akár 70 százalékos vissza nem térítendő támogatás is felvehető. Igaz, Közép-Magyarországon nem jár támogatás a fejlesztésekre. Az A jelű pályázat automatikus eljárásrendben gyors elbírálást biztosít. A B esetében a geotermikus energia mellett más forrásokat is igénybe lehet venni (napenergia, biomassza, illetve biogáz).

Magánszemélyek, panelházak lakóközösségei a panelprogramon belül pályázhatnak geotermikus energia hasznosítására, tipikusan a távfűtés kiváltása céljából. Régi építésű házakban lakók ilyetén szándékait elvileg a Nemzeti Energiatakarékossági Program lenne hivatott ösztönözni, de ennek idei kerete már kifogyott.

Bús László, a pályázatokat - a panelprogram kivételével - kezelő Energia Központ Nkft. ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy panelházak a kidolgozás alatt álló Zöld beruházási rendszer keretében is nyerhetnek támogatást a geotermikus energia hasznosítására. Fontos azonban megjegyezni, hogy fűtési szezonban az épület teljes hőigényét nem lehet ily módon kielégíteni.

Az új építésű lakásokra szabható lehetőségeket most mérlegelik.

Bús Lászó azt tapasztalja, a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit komoly figyelem övezi, az önkormányzatok és a távhőszolgáltatók részéről élénk az érdeklődés. Ugyanakkor nagyobb léptékű elképzelések esetében kétségtelenül problémát jelent a feleslegesen felszínre került anyagok "visszasajtoló" berendezésének költsége, valamint az, hogy nem feltétlenül ott van lakossági, ipari vagy mezőgazdasági igény a hőre, ahol a forrás található.

Szakértői számítások szerint Magyarországon a 3,8 millió gáz- és távhőellátású háztartásból egyelőre néhány ezer használja ki a földhő adta lehetőségeket. Nagyobb, önkormányzati szintű fejlesztések már elkészültek például Kisteleken, Győrben, Sonkádon és Fülesden.

Nagyban is kísérleteznek

Az állam - az áramfogyasztók pénztárcáján keresztül - a geotermikus alapú áramtermelést is támogatja. Noha ezt az áramfajtát is kötelezően, kiemelt tarifával veszik át, a Magyar Energia Hivatal legutóbbi statisztikáiban a geotermikus energiából nyert áram nem is szerepel. Ilyen jellegű kísérleteket folytat Magyarországon az - egyébként gázipari elkötelezettségű - Mol, illetve a Pannonplasthoz kötődő Pannergy is.

A cikkben megfogalmazott gondolatok közlését a CIB Bank tartotta fontosnak.