- Csak pozitív változások lesznek - állította Oszkó Péter pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen a kabinet által elfogadott, a magánnyugdíj-biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot ismertette. Szerinte az elmúlt évtized tapasztalatai elegendőek voltak ahhoz, hogy kellő megalapozottsággal fogjanak hozzá a rendszer átalakításához. A legfőbb problémák között említette a magánpénztárak szövetkezeti, önkormányzati szisztéma szerinti működését, továbbá hogy a tagok nem igazi tulajdonosok, a döntéshozatali viszonyok átláthatatlanok, és jelenleg senki sem tud arra az egyszerű kérdésre válaszolni, hogy egy adott tag mekkora összegű ellátásban részesül majd.

A kormány által jóváhagyott törvényjavaslat alapján 2013. január elsejétől a magánpénztárak megszűnnek vagy nyugdíjbiztosító részvénytársasággá alakulhatnak. Ezzel egyértelművé, megnevezhetővé és kézzelfoghatóvá válik, ki felel a döntésekért, és nem lehet a hibákat a tagokra fogni. Ahhoz, hogy létrejöhessen egy ilyen intézmény, a tulajdonosnak minimum 100 millió forint tőkefedezettel kell rendelkeznie, majd a tagok létszámával arányosan növekszik az összeg - mondta Oszkó Péter.

Ahogyan azt a Népszabadság korábban megírta, az 50 ezer főnél kisebb taglétszámú társaságok esetén 100 millió forint ez a biztonsági tőke, 50 és 75 ezer fő között 300 millió, 100 ezer fő alatt 500 millió, 200 ezer fő alatt 750 millió, 300 ezer főnél kisebb taglétszámnál egymilliárd és 300 ezer fő fölött kétmilliárd forint. A pénzügyminiszter szerint nem megalapozottak azok a vélemények, amelyek szerint néhány szereplőssé teszi a piacot a szabályozás. Szerinte a 100 millió forint elég alacsony összeg ahhoz, hogy kisebb biztosítók is megvethessék a lábukat.

A törvényjavaslat meghatározza a járadék kiszámításának, folyósításának módját. Így bárki, bármely pillanatban tájékoztatást kaphat arról, hogy pontosan mennyi lesz a járadéka - emelte ki a pénzügyminiszter. Hozzátette: a választható lehetőségek is egyszerűek, egyértelműek lesznek. Egy inflációt követő járadékszolgáltatást biztosító és egy magasabb kockázattal, de akár magasabb hozammal járó megoldás között kell majd dönteni. Utóbbi csak a nominális értékmegőrzést garantálná, a tényleges járadék összege ezen túl attól függ, hogyan gazdálkodik a pénzekkel az intézmény.

A biztosítók szavatoló tőkéje mellett lesz egy állami garanciaalap is. A garanciák köre egyébként nem változik, továbbra sem lehet különbséget tenni nemek között, az iskolázottság szerint vagy éppen az aktuális betegségek függvényében - jelentette ki a pénzügyminiszter. Az egyösszegű kifizetések köre azonban szűkül. Illetve a jelenlegi szabályoktól eltérően a járadék folyósítása nem kérhető meghatározott időre, hanem életfogytiglan szól. Ugyanakkor megmarad a lehetőség, hogy egy vagy két, életre szóló járadékot kérjen valaki. Ez utóbbi esetben a biztosított halálát követően a társbiztosítottként megjelölt hozzátartozó nagyjából a járadékösszeg 30 százalékára számíthat.

Ahogyan arról a Népszabadság beszámolt, a magánpénztárak tagságának a jelenlevők kétharmadának szavazatával, 2011 végéig kell két közgyűlésen eldöntenie, hogy megszűnik-e a pénztár, vagy beleolvad egy nyugdíjbiztosítóba. A fordulónap 2012. december 31., ennek alapján tehát 2013-tól a magánnyugdíjpénztári intézményrendszer eltűnik.

Nem fogy a lakásmentő hitel

Eddig pár százan vették igénybe azt az áthidaló kölcsönt, amelyet állami kezességvállalással nyújtanak a bankok a nehéz helyzetbe került hiteleseknek - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. Ezért a kormány módosította a kedvezmény feltételeit. Alapvetően technikai változásokról van szó, például már nem csak azok vehetik igénybe, akiket elbocsátottak, de azok is, akik közös megegyezéssel váltak el munkaadójuktól. A nem munkanélküli státuszban levők esetében 60 hónapról 96 hónapra nőt a futamidő. Az áthidaló kölcsön 2010. június 30. helyett 2010. december 31.-ig érhető el. A minimum havi törlesztő részlet a nem munkanélkülieknek is 20 ezer forintra változik.

Oszkó Péter azt mondta, ugyan hozzá még nem jutottak el konkrét panaszok arról, hogy egy-egy bank az állami áthidaló kölcsön helyett inkább saját, ám drágább termékét ajánlotta egy bajba jutottnak, de ha ez kiderül, akkor a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezete vizsgálatot indít. Megelőző csapásként egyébként próbavásárlásokat terveznek, ezzel is jelezve a pénzintézeteknek, a lehetőség azért van, hogy közvetítsék.