Gyurcsány Ferenc szocialista exmi-niszterelnök 2007-ben álomnak minősítette a transzeurópai Nabucco gázvezetéktervet. Ez felháborodást váltott ki a nemzetközi közvéleményben, azt sütötték a kormányfőre, hogy a konkurens orosz Déli áramlat oldalára állt. Most viszont úgy tűnik, a Déli áramlat is csak egy álom marad a számunkra.

Idén tavasszal magyar kormánykörökben biztosra ígérték, hogy még a nyáron megalakulhat a Déli áramlat hazai szakaszát üzemeltető orosz-magyar vegyes vállalat. A két kormány tavaly év elején állapodott meg a vállalat létrehozásáról. Míg orosz részről - értelemszerűen - a többségben állami tulajdonú gázmultit, a Gazpromot nevezték meg majdani szerződőként, addig magyar részről meglepetésre a szakmában igencsak járatlan állami Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) jelölték. Szakmabeliek szerint a Mol lehetett volna a magától értetődő partner, de a kormány ezt azzal hárította el, hogy a Gazpromhoz hasonlóan mi is állami cégben gondolkodunk, ami a Molra nem igaz.

Egy évre rá az MFB és a Gazprom alá is írta a kétoldalú megegyezést egy közös cég létrehozásának szándékáról. Az abban rögzített határidők azonban már rég leteltek, ám közös cégnek híre-hamva sincs. Hogy miért, arról nagy a csönd, amit egyik fél sem kívánt egy lapunknak adott hivatalos nyilatkozattal megzavarni. A kulisszák mögül annyi hallatszik ki, hogy ettől még minden rendben van. Kívülről nézve azonban - az eddigiekhez hasonlóan - továbbra is úgy tűnik: míg a magyar kormány évek óta sürgeti a cégalapítást, addig a Gazprom különböző módszerekkel késlelteti azt.

A teljes vezetékrendszer megvalósítása továbbra sem kétséges, bár az orosz gázmultit masszívan sújtja az európai kereslet visszaesése a világválság miatt. A nyomvonal ugyanakkor korántsem biztos. Bulgária sajtóhírek szerint kedden került volna ki a pikszisből, bár ezt orosz forrásaink cáfolták. A dél-balkáni ország és hazánk között mindenesetre zavarba ejtők a hasonlatosságok. Ott is egy baloldali kormány alatt jött létre a kormányközi szerződés és a cégalapítás vágyát kifejező dokumentum, ám a választásokon egy a szerződés "felülvizsgálatát" szorgalmazó jobboldali párt jutott hatalomra.

Így kedden - a hírügynökségek szerint Bulgária helyett - a korábban kerékkötő Törökország lépett előre. Szerbia viszont továbbra is biztosnak tűnik: a két ország történelmi barátságán túl ebben az is közrejátszhat, hogy - a nyomvonalországok közül egyedüliként - szomszédunk többségi irányítást adott az orosz félnek. Dimitrij Medvegyev orosz elnök keddi szerbiai látogatása kapcsán a két érintett vállalat 30 napon belüli cégalapításban állapodott meg.

Noha ez még mindig nem maga a bejegyzés, ezzel az előkészítésben kétségtelenül az eddig legelőrébb tartó Magyarország elé vágtak. És fél szemmel a horvátokra is figyelni kell: közös szomszédunk továbbra is nyitott, hogy Olaszországot rajta keresztül érje el a vezeték, még ha ez stratégiai kapcsolatot is teremt két egykor háborúzó fél között. Ez nem csak vízió, amit jól jelez, hogy a vezeték egyik lehetséges vonalában Magyarország után értelemszerűen következő Ausztriával sem megy simán az egyezkedés az oroszoknak. A kirakós következő darabja Románia: számunkra kedvezhet, ha az oroszokkal sokáig rossz viszonyt ápoló keleti szomszéd mégis rákerül a Déli áramlat térképére.

A tavaszi Gazprom-MFB megállapodás két sarkalatos eleme a közös cég és a tervtanulmány. A felekhez közel álló forrásaink szerint a "Déli Áramlat Földgázszállító Magyar-Orosz Zrt."-re keresztelt, 50-50 százalékosra tervezett vegyes vállalat alapító okiratának "apró részleteiről" hónapok óta tartó gyötrelmes egyeztetések folynak. A dokumentumok tanúsága szerint orosz részről különböző alegységek kialakításával igyekeztek a tényleges irányítást megszerezni, és hallhatóak voltak az MFB-részvétel jogszerűségét megkérdőjelező hangok is. De összezördülhettek a székhelyen és az alaptőke nagyságán is.

Forrásaink benyomása szerint rendre Moszkvában rekednek meg az iratok. Talán azért, mert az oroszok úgy gondolják, jobb, ha az összes érintett államban nagyjából egyforma ütemben haladnak az előkészítéssel. Ugyanakkor hazánk tekintetében sokan azt is logikusnak tartanák, ha a Gazprom megvárná a végleges döntéssel a jövő évi magyar parlamenti választásokat. Ennek legnagyobb esélyese ugyanis az orosz- és Déli áramlat-ellenes kirohanásairól ismert Fidesz. Ez önmagában elegendő okot adna az óvatosságra - még úgy is, hogy előző kormányzásuk idején Orbán Viktorék együtt tudtak működni a külföldi befektetőkkel.

Mindazonáltal az egyeztetések továbbra is zajlanak mind az MFB és a Gazprom között, mind orosz-magyar kormányközi szinten. A közös kormánybizottság társirányítója továbbra is Veres János volt pénzügyminiszter. Azt a vádat, miszerint a cégalapítás sürgetésében magyar kormánykörök üzleti szándékai tükröződnének, azzal söprik le az asztalról, hogy az MFB bármikor visszahívhatja jelöltjeit. Egy esetleges kurzusváltás után a közös cég elnöki posztjának várományosaként emlegetett Erős János MFB-vezért is. Most az MFB célja állítólag a novemberi cégalapítás, ám ez "még a másik féltől is függ".

A magyar dokumentumok szerint a Gazprom 2015 végéig üzembe állítja a vezetéket. Ez a tervek szintjén továbbra is él, sőt állítólag egyre vastagabb cső tervezését fontolgatják. Ugyanakkor szakértők szerint a legtöbb azon múlik, mikor tápászkodik fel újra a válságtól megtépázott európai ipar.

Lefújt tervpályázat

A tavaszi MFB-Gazprom "alapszerződés" másik bőven tárgyalt kérdése a tervtanulmány. A tavaly kissé rászedettnek tűnt Mol ez utóbbin keresztül továbbra is kapcsolódik az elképzeléshez, mivel a terveket egy Gazprommal közös - már korábban létrehozott - vállalata, az úgynevezett Sep Co. lenne hivatott elkészíteni. Habár a Mol mostanában inkább az összeurópai Nabucco mellett száll síkra, az év elején a Gazprommal egy a Déli áramlathoz kapcsolódó közös magyar gáztároló létrehozásáról is megállapodott, bizonyítván, hogy ezt is komolyan veszi. Ugyanakkor a tervtanulmány - az első határidő letelte ellenére - még szintén nincs sehol.

Megtudtuk: a Sep Co. elkészített egy "előtanulmányt", de a tényleges tanulmányra zárt pályázatot hirdetett. Ilyet tapasztalataink szerint főleg orosz részről sürgettek. A döntést viszont a Sep Co. egy udvarias levélben nemrég elhalasztotta, azaz egyelőre lényegében lefújta a pályázatot. A miértre eltérő magyarázatokat hallhattunk. Sep Co.-s körökben azt emlegetik, hogy egy meg sem alakult megrendelőnek nem készíthetnek tervtanulmányt.

Mások viszont nem tartják problémának, ha a vegyes vállalat csak a tervek elkészülte után alakul meg. Rossz nyelvek szerint a jó pénzt jelentő megrendelésre mindkét félnek volt szívéhez közelebb álló favoritja, így ebből is származhatott galiba. A pályázók közül egyedül a számos Mol-fejlesztésben részes Olajterv jelentkezését erősítették meg több forrásból. Ez a cég tervezi a Nabucco hazai nyomvonalát is.