Törvény hiányában lett kusza a helyzet

Semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a víziközmű-szolgáltatók milyen költségeket építhetnek be a vízdíjakba - foglalta össze a szektor legnagyobb problémáját Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. A Debreceni Vízmű vezérigazgatója elmondta: mindez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatok tetszés szerint dönthetnek arról, bizonyos költségeket elismernek-e a díjak meghatározásakor vagy sem. A vízgazdálkodási törvény nem terjed ki az árképzésre, a legutolsó jogszabály, ami az árazást is érinti, egy 1995-ös kormányrendelet.

Az elnök szerint szükség lenne a víziközmű-törvényre. Ha lenne törvény, akkor nem alakulhatott volna ki vita a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a vízművek között a regionális vízművek kialakítása kapcsán például arról, hogy bújtatott privatizációról van-e szó vagy sem.

Az előbbiek okán nincs értelme összehasonlítani az országban alkalmazott vízdíjakat még a hasonló méretű települések esetében sem, pedig komoly eltérések is tapasztalhatók. Például azért, mert van olyan önkormányzat, amely elismeri valós költségként a rendszerek amortizációját, míg más nem.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a pécsihez hasonló lépéseknek olyan következményei is lehetnek, amelyekkel a helyiek nem is számolnak: például azzal, hogy a Suezhez hasonló cégek nemzetközi befolyásukat is latba vetik igazuk érdekében, vagy az, hogy meginog a befektetők bizalma hazánk iránt. Ugyanakkor hozzáteszik: ha a pécsi ügy nemzetközi bíróságon folytatódik, akkor a jogszabályok értelmében az esetleges kártérítésért nem a pécsi önkormányzatnak, hanem a magyar államnak kell jótállnia. A baranyai megyeszékhely vezetői tehát jószerével úgy hozhatták meg a döntésüket, hogy nem kellett számolniuk a város pénzügyi helyzetét is befolyásoló később terhekkel.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.