Több mint háromezer mini-adóhatóság létét veszélyezteti, hogy a települési önkormányzatoktól az APEH veszi át az iparűzési adóval összefüggő feladatokat. Ennek első lépéseire már jövőre sor kerül, 2011-től pedig teljesen központosítottá válik az ügyintézés. A kormány szerint eztán sokkal egyszerűbb lesz a cégek élete: nem kell annyi bevallást gyártaniuk, ahány önkormányz

at közigazgatási területén van érdekeltségük (telephely, üzem). Elég lesz egy formanyomtatványt kitölteniük, amit majd az APEH címére kell postázniuk. Ezzel papírt és időt lehet spórolni - bár a munkát nem ússzák meg teljesen a könyvelők, mert továbbra is annyiféle adatot kell szolgáltatniuk, amennyi helyhatósággal dolguk van adóügyben.

Az APEH jól áll a felkészüléssel - jelentette ki a minap egy sajtótájékoztatón Szikora János, a szervezet elnöke. Úgy 80-90 százalékosra becsülte a felkészültségüket. Szikora szerint elsősorban informatikai kihívást jelent az APEH számára az átállás: párhuzamosan két nyilvántartást kell kiépíteniük, melyből az egyik az önkormányzatok, a másik az adózók folyó pénzügyeit követi nyomon. És persze nem haszontalan, ha a két rendszer adatai összefésülhetők, mert csak így lehet biztosítani, hogy az adó eljusson a településekhez.

Tapasztalataink szerint az önkormányzatoknál elég nagy az ellenállás az új módival szemben. Többnyire a bevételeiket féltik, attól tartanak, hogy megrövidíti a település kasszáját az áttétel, amit az APEH megjelenése hoz a rendszerbe. A központi adóhatóság szerepe ugyanis nem korlátozódik pusztán arra, hogy a rendes adóbefizetést átfolyassa a helyhatóságokhoz. Hanem a jogszabályok felhatalmazzák, hogy fizetési könnyítésekről is döntsön, ha ilyen kérelemmel fordulnak hozzá.

A fővárosi önkormányzatnál az erről szóló rendelkezést egyenesen aggályosnak tartják. Lapunknak küldött válaszukban hosszasan sorolják, miért gondolják ezt: az önkormányzatoknak ugyan egyetértési joga van ezekben az ügyekben, ám az álláspontjuk közlésére rendelkezésre álló határidő még úgy is roppant szűkös, hogy az eredetileg tervezett 3 nap helyett valószínűleg öt napjuk lesz majd erre.

Ennél nagyobb gondnak tartják, hogy az egyetértési jog a gyakorlatban üressé válik, mert nem férnek hozzá a megfelelő döntéshez szükséges adatokhoz, azok csak az APEH zárt rendszerében lesznek megtalálhatók. Azt is hibaként róják fel, hogy az új rendszer nem alkalmazkodik a szabályozni kívánt életviszonyokhoz - az önkormányzat szerint helyben körültekintőbben mérlegelhető, hogy a fizetési könnyítés iránti kérelem (ami általában a pótlék, bírság eltörlését is megcélozza) mennyire megalapozott.

Lyukasnak tartják az önkormányzatok jogállását ezekben az ügyekben, mert nincs szabályozva a visszacsatolás, azaz hogy milyen tényállás alapján lehet gyakorolni az egyetértési jogot. Az önkormányzatnak nem marad lehetősége érdekei törvényes képviseletére - mondják a koalíciós szakítással terhelt fővárosi önkormányzatnál, ahol úgy látják: "sérelmet szenved az az igény, hogy az önkormányzatok saját bevételeikkel önállóan gazdálkodjanak". Állítják, a fizetési könynyítésekről szóló döntések olyan mértékben befolyásolhatják az önkormányzatok folyó pénzügyeit, hogy azáltal kétségessé válhat az esedékes kötelezettségek teljesítése.

A fővárosiak véleményének súlyt ad, hogy a teljes önkormányzati rendszerben tavaly elért közel 465 milliárd forint iparűzési adóból 194 milliárd Budapest bevételeit gazdagította. Az önkormányzat mindazonáltal készül az új eljárási rendre. A jövő év csonka lesz a tekintetben, hogy a 2009-ről szóló bevallásokat még a helyhatóságok intézik, az APEH csak az év második felétől kezdi el átvenni a feladatokat (bár az önkormányzatoknak már január 31-ig adatokat kell szolgáltatniuk az APEH-nek).

A munka egy része tehát elkerül az önkormányzatoktól, ám ez nem jelenti azt, hogy csökkenne az adóügyekkel foglalkozók létszáma. A fővárosban legalábbis úgy látják, hogy 2010-ben szóba sem kerülhet létszámcsökkentés vagy a dolgozók átszervezése más területekre. A fővárosnál jelenleg 154 munkatárs tartozik az adóügyosztályhoz.