Az elemzők várakozásainak megfelelően a monetáris tanács tegnapi ülésén fél százalékkal mérsékelte az irányadó kamatot, amely immár hét százalékon áll. Ez 150 bázisponttal alacsonyabb, mint tavaly októberben, a válság kitörése előtt volt. Utoljára 2006 nyarán járt hasonlóan alacsony szinten az alapkamat. Simor András jegybankelnök elmondta: három javaslat született a monetáris tanács ülésén, amelyek 50, 75 és 100 bázispontos vágásról szóltak.

A döntés meghozatala során az infláció megint meglepte a monetáris tanácsot. Ám ezúttal nem a mértéke, hanem a belső szerkezete - mondta Simor András. A piaci szolgáltatások drágulási üteme a megszokottnál alacsonyabb szintre állt be. Ez azt jelenti, hogy veszélybe került az MNB középtávú, háromszázalékos inflációs célja, azaz a fogyasztói árindex kisebb lehet annál, mint amivel a jegybank számol. A három százalék tartása érdekében tehát az alapkamat mérséklése nem csak lehetséges, szükséges is - jelentette ki Simor András.

A makrogazdasági folyamatok jelenleg megfelelnek az MNB várakozásainak, de a monetáris tanácsnak fejtörést okozott, hogy a többi régiós országgal szemben nálunk rövid bázison még nem indult be a gazdasági növekedés. Ez akár azt is jelentheti, hogy Magyarország ismét elválhat a régiós trendtől, miként a válság előtt történt. A pénzügyi piacok helyzete mindazonáltal a világban kedvezően alakul, és Magyarország kockázati megítélése is javul - folytatta a kamatdöntés hátterének ismertetését Simor András.

Az elnök szerint lehetőség van további kamatcsökkentésre, ha azt az infláció és az ország kockázati megítélése lehetővé teszi. Arra a kérdésre, hogy továbbra is fél százalékokban gondolkozik-e a tanács, azt felelte: az egyforma mértékű lépéseket az is indokolja, hogy így a piac jelezni tud, ha veszélyzónát érzékel.

A devizahitelezés szabályozására irányuló kezdeményezése lakossági fogadtatását mérte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A GfK Hungária ezer embert kérdezett meg arról, hogy egyetértenek-e az MNB azon kezdeményezésével, hogy a devizahitelezést annak fokozott kockázatai miatt szigorúbb feltételekhez kössék. A felmérésből kiderült: a lakosság kétharmada értesült a jegybank szándékáról, amelynek célja, hogy csökkenjen az ország sérülékenysége és mérséklődjenek a lakosság kockázatai. Az átlagnál többen, 72-81 százalék között tudtak a kezdeményezésről a devizahitelesek, 45 évnél idősebbek, a kisebb városokban élők, a 12 fős háztartások, a diplomások, a magasabb jövedelműek. A javaslattal a lakosság 89 százaléka ért egyet. A 19-29 év közöttiek és a 250 ezer forintot meghaladó jövedelműek esetében ez az arány 95 százalék.

A megkérdezettek leginkább azt értékelik, hogy az MNB az ország gazdasági helyzetét kívánja stabilizálni, a válaszadók 37 százaléka szerint a jegybank ezért lépett fel. Arra a kérdésre, hogy az ország hosszú távú gazdasági stabilitását ki képviseli inkább,
a kereskedelmi bankok vagy az MNB, a válaszadók 60 százaléka az utóbbit jelölte meg. (Sz. B.)