Bajnai a pécsi vízműről is tárgyal Párizsban

Franciaországi látogatása során Bajnai Gordon miniszterelnök ma találkozik a Suez Environnement veze-tőivel is: a téma minden bizonnyal a Pécsett kialakult helyzet. A pécsi önkormányzat eljárása nem hozta könynyű helyzetbe a magyar miniszterelnököt, aki az ügyet veszélyes precedensnek és a külföldi befektetőknek szóló rossz üzenetnek nevezte.

A pécsi önkormányzat egy igazi nagyágyúval akaszkodott össze: a Suez Environnement maga is hatalmas cég az évi tizenkétmilliárd eurós árbevételével és a világ vízpiacán elfoglalt második helyével. Azonban még fontosabb, hogy a cég legnagyobb részvényese a két, önmagában is óriási energiacég 2007-es egyesülésekor létrejött GDF-Suez mamutvállalat. Ez a világ harmadik és Európa legnagyobb energiavállalata 80 milliárd eurós forgalmával. Tavaly hat és fél milliárd euró nyereséggel gazdagította részvényeseit. Ezek között már kisebbségben van a francia állam a maga harminc százalék körüli részesedésével; sokan nem is kételkednek benne, hogy a két óriáscég egyesülésének értelme az volt, hogy ezáltal csendben sikerült a kormánynak privatizálnia a Gaz de France-t, a korábbi állami gázvállalatot.

Munkásgyűlés a vízműnél

A Suez és a GDF egyesülésekor vált ki az előbbi cégből a Suez Environnement és került önállóan a francia tőzsdére. Egyébként az anyacéget sem kerülik el a botrányok: a GDF-Suez azzal büszkélkedhet, hogy idén nyáron ők kapták - a német gázóriással, az EON-nal közösen - az Európai Bizottság történetének második legnagyobb büntetését, több mint egymilliárd eurós bírságot, mivel a német céggel közösen húsz évig felosztották egymás között a piacot. A napokban pedig a belga kormány küldött ultimátumot a cégnek: Belgium 750 millió eurót követel tőle, a vállalat azonban vitatja ennek jogosságát.

A Suez Environnement-nek és vízpiaci társainak, a francia Vivendinek, a Veolianak és a brit Thames Waternek, egyébként nem a pécsi az első botránya. Főleg a fejlődő országokban jellemző, hogy - gyakran a liberális megoldásokat erőltető Világbank erős ösztönzésére, a hitelnyújtás egyfajta feltételéül - az államok, önkormányzatok eladják a vízgazdálkodással kapcsolatos jogaikat valamelyik nagy cégnek, aminek eredménye általában az árak megugrása, és rosszabb esetben az, hogy a közösség egy része ivóvíz nélkül marad. A víz valóban "kék arannyá" vált a mostani világgazdaságban, és ennek a Suez az egyik legnagyobb haszonélvezője. A cég különösen azóta örvend csekély népszerűségnek Franciaországban is, amióta tavaly az Arte televíziócsatorna bemutatta a For love of water című amerikai dokumentumfilmet, amely kritikus képet festett a Suez és más hasonló cégek működéséről.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.