A nemzetközi olaj- és áramárzuhanás közepette Magyarországon ismét jön a menetrendszerű áramdrágulás. A lakossági árakat ellenőrző - vagy inkább a monopolcégek áremelési kérvényeinek elbírálására szorítkozó - Magyar Energia Hivatal (MEH) tegnap a honlapján tette közzé: meghallgatásra találtak náluk a területi áramszolgáltatók újabb áremelési kérvényei. (Pontosabban szólva az úgynevezett "egyetemes szolgáltatás" tarifáiról van szó, amelybe a lakosságon kívül a kis cégek és a közintézmények is beletartoznak.)

A hivatal közleménye szerint a szolgáltatók novembertől a számla felét kitevő áramdíj 2-12 százalékos emelését kérték. A hivatal értelmezésében ezt úgy indokolták, hogy bevételeik nem fedezték a garantált (amúgy néhány százalékos) árrésüket, és a vártnál sokkal több, igen drága "kötelező átvételű" áramot kellett forgalmazniuk. Az indokoknak a hivatal helyt adhatott, hisz a kért számokat szinte változatlanul hagyta jóvá: csak az E.ON esetében mérsékelt a kérvényen kicsit. Így a megfelelő súlyozásokat követően a számla az Émász területén emelkedik a legkisebb, 1,3 százalékos mértékben, míg az E.ON-nál a leginkább, 6,2 százalékkal.

Ilyen nem először történik, hiszen július-augusztusban a MEH hasonló indokok alapján hasonló emelési kérvényeket hagyott jóvá. A magyar árampiac kurta-furcsa "felszabadítása" a gyakorlatban azzal járt, hogy ugyan verseny nem indult be a lakossági piacon, a MEH viszont már nem láthat bele a monopolszolgáltatók könyveibe, nem "diktálhat árat", csupán azok áremelési kérvényeit bírálhatja el. (A szolgáltatók elvileg kérhetnének bevételcsökkentést is, de ez a lehetőség láthatólag nincs az ínyükre. A hivatal sem kötelezte ilyenre a szolgáltatókat. Tavaly ugyan a rossz becslések miatt az áramszolgáltatók a MEH számításai szerint ötmilliárddal több pénzt kaptak, de azt visszafizették. Ezt aztán - a kormány javaslatára - nem a fogyasztók kapták vissza, hanem a krízisalapba került át.) A szolgáltatók figyelembe vett, július- augusztusi indokai között elsősorban szintén a "kötelező átvétel" arányának növekedése szerepelt, a mostanihoz hasonlóan megjegyezve, hogy ezek a számok már a várható gázárcsökkentés miatt a lehető legalacsonyabbak. Ehhez még hozzáadódott az áfa ötszázalékos emelése is. Ekkor alakult ki az a gyakorlat is, hogy a szolgáltatók - élve újonnan szerzett jogukkal - területenként más-más áremelést igényeltek. Így július- augusztusban a legkisebb mértékben, 5,1 százalékkal az Elműnél, 10,8 százalékkal pedig az Émásznál emelkedett a teljes villanyszámla. A hivatal akkor jelentősebben metszette vissza az eredeti igényeket.

A változatosság kedvéért ez év elején nem az "energia", hanem a számla másik része, a szállítóhálózat MEH által elismert költségnövekedése miatt emelkedett az ár 2,9 százalékkal.

A jelek szerint tehát a nemzetközi energiaárak bő egy éve tapasztalt zuhanása a lakossági áramárakban nemhogy nem éreztette hatását, hanem az folyamatosan emelkedik. Ezekre a felvetésekre a MEH-ben igen határozottan azt szokták mondani, hogy a lakossági árak eddig is függetlenek voltak a nemzetközi trendektől. Ezt bizonyítja, hogy korábban a nemzetközi árak megtöbbszöröződését se követték. (Tavaly csak egyszer, év elején drágult a lakosság áram, közel 10 százalékkal. Idén tehát hovatovább nagyobb mértékben emelkedik a lakossági áram ára, mint az olajárrobbanás idején.) A MEH-ben hozzáteszik: az emelkedő lakossági ár még mindig alacsonyabb, mint a mégoly alacsony nemzetközi. Más szakértők szerint viszont a nemzetköziek már alacsonyabbak a hazaiaknál. Mindazonáltal a MEH azt szeretné, ha mostantól a lakossági ár is a nemzetközi tőzsdék szerint alakulna.

Díjak tucatjai a számlában

A villanyszámlának csak kisebb hányada maga az áramdíj. Ezen kívül tucatnyi, kisebb-nagyobb mértékben indokolt díj is belefoglaltatik. A szintén több tételből álló "rendszerhasználati díj" azoknak a berendezéseknek a - MEH által ellenőrzött - költsége, amelyeken keresztül eljut az áram az erőműtől a lakásunkba. Ezen kívül az erőművekkel kötött megállapodások kapcsán tartalmaz "erőművi pluszköltségeket", "átállási költséget", külön a Vértesi Erőmű támogatását szolgáló "szénfillért", 1,9 százalék áramszolgáltatói nyereséget, az energiaipari dolgozók kedvező tarifájának támogatását, valamint a már említett "kötelező átvételes" áramtarifát. Utóbbit környezetvédelmi okokból részint megújuló energiás, részint távhőtermelők kapják meg.

Lakossági áramáremelések (2009, százalék)

Forrás: MEH-közlések