Januártól a legjobb esetben sem csökkenhetnek a lakossági áramárak - legalábbis lapunk információi szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a tarifák íve továbbra sem követi a lefelé irányuló nemzetközi változásokat. Ugyanakkor az árakat felügyelő Magyar Energia Hivatalnál (MEH) ennek kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy a hazai lakossági árak tavaly a felfelé irányuló nemzetközi tarifákat sem követték azok mértékéig.

Míg a lakossági áramárat a MEH jelenleg az őket ellátó áramcégek kérelmei alapján állapítja meg, addig a jövőben a számla egyik elemét - magát az áramtermékét - a nemzetközi áramárakhoz kötnék - tudtuk meg. A villanyszámla tucatnyi egyéb tételből áll, melyeket részint a kormány határoz meg bizonyos megállapodások alapján, részint pedig maga a hivatal az áramcégek bevételigényei alapján. Ezek összességében a számla mintegy felét teszik ki. A számla másik felét kitevő tényleges áramár a jövőben a tervek szerint egyes irányadó piacok, mint például a lipcsei áramtőzsde alapján változhatna, de viszonyítási alapul szolgálhatnak a magyar cégeknek tartott áramárverések eredményei is. Mivel a piacokon ilyentájt a jövő évi árak már nagyjából kialakulnak, lehet, hogy a lakossági áramár is csak évente egyszer, év elején módosulna.

A terv több kérdést vet fel, mivel most a nemzetközi piacon épp áremelkedés várható. Idén a lakossági áramárakat még igen fura módon állapítják meg: a "piacfelszabadítás" következményeként a MEH az áramcégek áremelési kérvényeire mond igent vagy nemet. Bevételcsökkenést a cégek a nemzetközi áresés ellenére sem kértek, hisz erre semmi nem kötelezte azokat. Az pedig, hogy ilyenkor a MEH kényszeríthetné árcsökkentésre a szolgáltatókat, csak idén került a szabályok közé. Ezzel az eszközzel végül nem is élt a hivatal.

Így idén a lakossági ár nemhogy nem csökkent, hanem - igaz, kis mértékben, de - két alkalommal még nőtt is. Sőt novembertől pár százalékos további emelkedés várható. Ennek kapcsán a MEH-ben megjegyzik: a hazai lakossági ár számításaik szerint még mindig alacsonyabb, mint a nemzetközi tőzsdei ár, pedig az tavaly óta felére-harmadára esett. Vagyis a tavalyi nemzetközi árcsúcs óta enyhén emelkedő magyar lakossági tarifa még így is mesterségesen nyomott - vélik. Igaz, most épp igen közel áll ehhez a bizonyos nemzetközi árhoz. Szerintük tehát "most jött el a pillanat", hogy a lakossági számla termékrészét már ne kérvényekhez, hanem nemzetközi trendekhez kössék.

Szakértők szerint igazi versenyár a lakossági piacon nem alakulhat ki, mivel ott rendre olyan szereplők (nagykereskedőként az állami Magyar Villamos Művek - MVM -, "kiskereskedőként" pedig kinek-kinek a helyi szolgáltatója) látják el a lakosságot árammal, amelyek gyakorlatilag monopolhelyzetűnek mondhatók, még ha jogilag ez nem is igaz.

A politika rángatja a tarifát

Mivel a tarifát most a politika rángatja, egy objektívebb módszer üdvözlendő - mondta Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője. A közgazdász véleménye szerint ugyanakkor a nemzetközi árkövetésre való áttérés mögött is lehetnek politikai szándékok. Adatai szerint most a nemzetközi árak alatta vannak a magyarországi lakosságiaknak, vagyis egy áttérés - a politikának kedvező - árcsökkenést eredményezne. (A szakértő tehát az elvileg azonos adatokból gyökeresen mást olvas ki, mint a MEH szakértői.) Barta Judit ugyanakkor úgy véli: a magyarországi belső árak nem feltétlenül követhetik a lipcseieket. Ha például egy erőmű magas áron értékesít mondjuk az MVM-nek, és az MVM eladási árát a lipcsei index alapján alacsonyan húzzák meg, akkor az állami nagykereskedő - esetleg a tulajdonában álló atomerőmű - nyeresége csökkenhet.