Facebook, YouTube: tiltott gyümölcsök
- Vezérigazgatói utasításra a mindenkori 30 legnépszerűbb site-ot letiltották a munkavállalók gépein: sem a privát levelezőrendszereket, sem az iWiW-et nem lehet elérni. Érdekes, hogy a Facebook elérhető maradt, nyilván azért, mert nálunk még nem terjedt el annyira - meséli egy kozmetikai multicég alkalmazottja, majd hozzáteszi: a nagy rohanásban a munkatársaknak úgysem marad sok szabadideje. Ráadásul a számítógépek elhelyezése önmagában is korlátozó erő, hiszen az irodákban általában mindenki ráláthat a másik képernyőjére.
- Nálunk a YouTube, a Facebook és az iWiW is egész nap le van tiltva - mondja egy informatikai szolgáltatásokkal foglalkozó német multinacionális cég alkalmazottja. Később elárulja: a dolgozók egy technikai megoldással meg tudják nyitni a letiltott oldalakat. Az államigazgatásban dolgozó tanácsadó szerint a hivatalokban általában csak a munkaidő után lehet megnyitni a közösségi oldalakat, de a magasabb pozíciót betöltő munkatársak gépén nem szűrik az internetet. Olyan minisztériumról is hallottunk, ahol a dolgozók korlátlanul használhatják a világhálót.
A munkaadók különféleképpen viszonyulnak a munkahelyi internetezéshez - ezen belül is a közösségi oldalak használatának engedélyezéséhez. Kovács András, a Grafton Recruitment Business Unit menedzsere szerint valamilyen szintű szabályozás mindenhol létezik. A HR-cég munkatársa elmondta: az internethasználatra vonatkozó szabályok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve, de egyre több helyen a cég belső működési szabályzatában rögzítik az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Van, ahol éppen munkahelyi célokra használják a közösségi oldalakat. Kovács András például arról számolt be: miután egy HR-cégnél letiltották az iWiW-et, a dolgozók fellázadtak, hiszen munkaeszközként használják a közösségi oldalakat.
A Nucleus Research év eleji felmérése szerint a Facebook látogatása 1,5 százalékos hatékonyságcsökkenést okoz a munka során. Az amerikai információs technológiai kutatócég több mint kétszáz irodai dolgozó megfigyelése után jutott erre az eredményre.
- Egyre erősebb a munkavállalók körében a time online-effektus, azaz az ember a munkahelyén is végez magánjellegű tevékenységet, miközben munkahelyén kívül, otthon is dolgozik. Ez leginkább a diplomásokra jellemző, de a középfokú végzettséggel rendelkezők között is terjedőben van - állítja Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki ebben a témában végzett kutatást
Az évek óta közzétett web@work tanulmány szerint az internetet a munkahelyen magáncélra használó alkalmazottak 45 százaléka inkább mondana le reggeli kávéjáról, mint erről a lehetőségről - idézi fel a kutatást Majó Zoltán, aki nem támogatja a munkahelyi internet korlátozását. - Természetesen le lehet tiltani a videonézegető és a közösségi oldalakat - rövid távon biztosan nagyobb lesz a fegyelem és a figyelem, de ennek nincs szignifikáns kapcsolata a munka hatékonyságával. Már a munkahelyi telefon magáncélú használatának vizsgálatakor arra jutottak, hogy érdemes engedményeket tenni. A tiltások miatt a munkatársak frusztráltak lesznek - magyarázza a szakértő. - Amikor az ember benne van a munkában, nincs ideje a közösségi oldalakra - véli Szepsy Ágnes munkapszichológus, aki szerint ha a dolgozó tartja a tempót, és nem él vissza az internet nyújtotta lehetőségekkel, pár perc pihenés belefér a munkaidőbe, sőt arra szükség is van. - Ha nem az internetezéssel kapcsolódik ki, megtalálja a módját máshogy: dohányzással, kávézással, beszélgetéssel tölti ki az időt - mondja.
- A dolgozók hajlamosak arra, hogy az internetezést a munka részének tekintsék, majd ha új feladatokra kéri őket a vezetőség, azt mondják, nincs idejük - ezt már Belán Róbert, a K&K Tanácsadó és Informatikai Kft. szaktanácsadója teszi hozzá. Több munkaadó használja a cég által kínált szoftvert, amely automatikusan naplózza az alkalmazottak számítógépes tevékenységét: azt, hogy mennyi időt tölt aktívan a számítógép használatával, milyen alkalmazásokat használ, milyen oldalakat látogat. Az adatokhoz a vezetők férnek hozzá, ám a dolgozók is kérhetik a betekintést.
- Általában az a tapasztalatunk, hogy az alkalmazottak 80 százaléka normálisan dolgozik, 20 százalék pedig feleslegesen tölti idejét az interneten - általában ők lépnek fel jogi aggályokkal - mondja Belán Róbert. - Kevés helyen alkalmaznak profi eszközöket, többnyire manuális munkával, naplófájlokból böngészik ki az informatikusok, milyen oldalakat néznek a dolgozók a neten, és azokat tiltják le - tájékoztat a munkahelyi internethasználat-menedzsmenttel is foglalkozó Relnet Technológiai Kft. ügyvezetője. Dávid András tapasztalatai szerint a munkaadók elsősorban a chatprogramok használatát kívánják korlátozni. - A pénzügyi szektorban a munkahelyek legalább 80 százalékán szűrik az internethasználatot - tette hozzá.
A munka törvénykönyve nem szabályozza a munkahelyi internethasználatot, de a munkavégzéssel kapcsolatban előírt kötelezettségekből levezethetők az erre vonatkozó jogosultságok és tilalmak. - A munkáltatónak teljes körű joga van a munkavégzéssel összefüggő teljesítményt vizsgálni, így a munkavégzés céljából a rendelkezésére bocsátott eszközök használatát is. Ebbe a munkahelyi postafiókról intézett elektronikus levélküldés is beletartozik. Ám ha a cég monitorozza az internethasználatot, erről előzetesen tájékoztatnia kell a dolgozókat - mondja Kelemen Kinga munkajogász.
