Milyen javadalmazási stratégiát követtek a cégek, hogy a költségcsökkentési kényszerek dacára képesek legyenek megtartani tehetséges munkatársaikat - ezt vizsgálta a Hewitt nemzetközi tanácsadó cég 40 európai országra kiterjedő kutatása. A vállalkozások - a jelek szerint - az előző év végén derűlátóbbak voltak az indokoltnál: végül a tervezettnél jóval drasztikusabb mértékben mérsékelték kiadásaikat, ami a fizetésemelésre fordítható összegeket sem kímélte. Nem volt ritka, hogy a dolgozók keresetét idén egyáltalán nem emelték, ott pedig, ahol futotta rá, a szokottnál differenciáltabban tették. Ugyanakkor stagnáló jövedelmükkel is jobban jártak azok, akiknek munkahelye megmaradt, mert - miként budapesti iroda javadalmazási tanácsadója, Makrai Fanni megállapította - a költségcsökkentés leggyakoribb módja a létszámleépítés volt.

A felmérésben szereplő hazai cégek is optimisták voltak: tavaly év végén még közel hétszázalékos emelést jeleztek előre - jóval magasabbat az országos érdekegyeztetésben elfogadott három-öt százalék közötti ajánlásnál -, amiből aztán alig három százalék valósult meg. A KSH legfrissebb adatai a versenyszférában ennél valamivel magasabb dinamikát mutatnak: az év első hét hónapjában négy százalékkal emelkedtek a jövedelmek. Ez ebben az időszakban a keresetek vásárlóerejének félszázalékos javulását jelenti. (Ugyanakkor a közszférában - főleg a 13. havi keresetjuttatás kifizetési szabályainak változása miatt - több mint nyolc százalékkal csökkentek a nettó keresetek. Ennek tudható be, hogy országos átlagban a jövedelmek reálértéke eddig több mint két százalékkal apadt az idén.)

A krízis hatott a felsővezetői jövedelmekre is - derül ki a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. összesítéséből. Ez azonban mindössze azt jelenti, hogy a topmenedzserek bruttó keresete a tervezett 6,4 helyett csupán öt százalékkal nőtt - még így is gyorsabban, mint az alkalmazottaké.

A következő évre ismét meglehetősen derűlátóan terveznek a cégek Európa-szerte: átlagosan két-három százalékos keresetemelkedést ígérnek. A magyar vállalkozások ennél nagyobb arányú, öt százalék körüli emeléssel számolnak. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban még nem született megállapodás a jövő évi ajánlott béremelés mértékére - egyelőre a kormány javaslata is csak anynyiról szól, hogy reálértékben ne csökkenjenek a jövedelmek. Ezt egyébként nem lesz nehéz teljesíteni: a Gazdaságkutató Rt. (GKI) jövő évi prognózisa szerint önmagában a személyi jövedelemadózás szabályainak változása hét-hét és fél százalékkal növeli majd a nettó kereseteket, ami az előre jelzett infláció mellett a reálkeresetek legalább háromszázalékos emelkedését eredményezi.

A munkaadók 57 százaléka befagyasztaná a béreket 2010-ben, hat százalékuk bércsökkentésben gondolkodik, és csak 37 százaléka tervez emelést - derül ki a DGS Global Research által több mint 600 cég megkérdezésével készített felméréséből. A munkáltatók egyoldalúan úgy oldhatják meg a bércsökkentést, hogy olyan juttatásokat vesznek el vagy mérsékelnek, amelyek nem részei a munkaszerződésnek és nem jogszabályok által előírtak.