Az első, nagy vihart kiváltó sikertelen forduló után ezúttal nyerteseket hirdethetett Varga István gazdasági miniszter az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram pályázatán. Amint arról már beszámoltunk, a 18 jelentkezőből nyolc alapkezelő maradt versenyben, akik összesen 45 milliárd forintot fektethetnek be a számukra ígéretes cégekbe. Ezzel az Európai Unióban elsőként Magyarországon indulhat el a közösségi forrásokból finanszírozott kisvállalkozói kockázatitőke-program - jelentette be a napokban a gazdasági miniszter.

A konstrukcióban összefog az EU, az állam és a magántőke. Ez azért fontos, mert a programban kifejezetten a korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív kis- és közepes méretű vállalkozások kaphatnak pénzt - azaz a legkockázatosabb kör. A befektetők önmagukban nem tudnák felvállalni a rizikót, az államnak meg hiába van pénze, nem biztos, hogy meg tudja mondani, hova érdemes befektetni, mi a jövő zenéje.

Az együttműködés pénzügyi része úgy áll össze, hogy 31,5 milliárd forintot ad az EU, amihez 13,4 milliárd magántőkét tesznek hozzá az alapkezelők. (Az uniós Jeremie-forrás egyedileg 2,8-5 milliárd forint közötti tőkejuttatást jelent a pályázóknak. A magánforrás a pályázati kiírás szerinti 30 százalékos minimumelvárásnak felel meg, de egy nyertes pályázó esetében az arány meghaladta a 44 százalékot. A forrásból négymilliárd a közép-magyarországi régióban, a többi pedig az ország más részein használható fel. A tőke a következő év elején jelenhet meg a vállalkozásoknál. A pénzt 2013 decemberéig kell befektetni.

A pályázatot idén egyszer már visszavonta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mert az akkor jelentkező 25 alapkezelő 70 százaléka még az értékelési szakaszba sem jutott el, már a formai követelmények, illetve a hiánypótlások ellenőrzése során elvérzett. Mindezt tette az NFÜ azt követően, hogy előtte egy alkalommal már elhalasztotta a döntést. A lépés nagy elégedetlenséget szült a befektetők körében. Vági Márton, az NFÜ elnöke a nyáron azzal magyarázta döntésüket, hogy bár a maradék hat szereplő megfelelt a kiírásnak, és el is tudta volna vinni az e célra szánt forrásokat, ám szerinte ezzel nem alakult volna ki az a verseny a piacon, ami az eredeti céljuk volt. Jogosnak tartotta azokat az észrevételeket, amelyek arra utaltak: vélhetően a pályázati felhívás volt elhibázott, ha ennyire nem sikerült vele eltalálni a piacot. Az NFÜ elismerte: rosszul rakták össze az értékelési szempontokat, a kiválasztási kritériumokat és már az eljárás elején kiderült, hogy a rendszer nem működik.

Az új pályázat és az értékelési folyamat sokkal áttekinthetőbb lett a korábbinál. Ha a pályázat megfelelt a formai követelményeknek, a következő lépésben pontrendszer segítségével értékelték, és az elért eredmény határozta meg a végső sorrendet a pályázók között. A pontrendszer négy szempontot vett figyelembe: az alapkezelő leendő alkalmazottainak szakmai tapasztalatait, az alapkezelő üzleti, illetve befektetési politikai vállalásait, az alapkezelőre és az alapra benyújtott üzleti terveket, illetve a pályázat szakmaiságát, profeszszionalizmusát. A pályázók ez utóbbiról egy független, nemzetközi szakmai grémium előtt előadott prezentáción győzhették meg a kiírót. A papír ugyanis sok mindent elbír, de az NFÜ kíváncsi volt arra, hogy a bemutatkozáson feltett kérdéseket mennyire tudják megválaszolni a pályázók. Végül, ha a jelentkező bármely szempont esetében nem érte el a minimálisnak megszabott pontot, hiába teljesített jól egyéb területen, kiesett a versenyből. Mint megtudtuk, három alapkezelő formai, hét pedig tartalmi hiányosságok miatt nem került be a nyertesek közé.

A pályázók komolyságát a többi között azzal is tesztelik, hogy a győzteseknek már a szerződés megkötése előtt letétbe kell helyezniük az alapokba bevonni kívánt magántőke öt százalékát, azaz összesen közel 700 millió forintot. Az összeg sikeres szerződéskötés esetén nem vész el, hanem beszámít az alapba befizetni szükséges első 20 százaléknyi részletbe, ellenkező esetben kötbérként használják fel. Ugyancsak a jelentkezők hozzáállását jelezte, hogy vállalták-e: a tőke 30 százalékát innovatív és/vagy fejlődésük korai fázisában levő vállalkozásokba fektetik. Bár ez az arány látszólag alacsony, mivel ezen a piacon szinte alig forog kockázati tőke - azaz nagyon kockázatos a befektetés -, mindenkinek az az érdeke, hogy a közösségi és a magánforrást ne csak ide, hanem jobban jövedelmező cégekbe is bevonhassák.

Az első tenderhez képest az egyik legfontosabb a pályázói kör tulajdonosainak azonosítása volt, ami tulajdonképpen a befektetni kívánt tőke eredetét firtatta, azt, hogy igazolható-e a származásuk törvényessége, illetve milyen offshore háttér van mögötte. Az átláthatóságot szolgálta az a feltétel is, hogy az alapkezelők által az értékelési folyamatban bemutatott szakembereket csak a kiíró jóváhagyásával lehet más személyekkel helyettesíteni, az alap fennállása során.

A nyertesek

Biggeorge's NV Equity
Central Fund DBH Investment Etalon Finext Startup

Morando Portfolion Primus Capital

A sikeres pályázat nyomán rövidesen elindulhat a Biggeorge's-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (BNV Equity) első, 10 éves futamidejű, 4 milliárd forintos jegyzett tőkéjű kockázati tőkealapja. - Az alap elsősorban az egészségügy, a biotechnológia, az informatika, az internetmédia, az alternatív energia, az energetika, valamint a szolgáltatások területén akar befektetni. Nem zárunk ki egyéb szektorokat sem, amennyiben a vállalkozásnak megalapozott az üzleti terve, egyedi, lehetőleg nemzetközi perspektívájú terméke vagy szolgáltatása, valamint megfelelő és elkötelezett menedzsmentje van - mondta el Nagygyörgy Tibor, az alapkezelő egyik tulajdonosa. Az első befektetési célpontok már megvannak, ezekbe várhatóan januártól, a lejegyzést követően tud majd befektetni az alap, de már most is várják a tőkét kereső vállalatok jelentkezését.

Most olcsóbban lehet venni

A magyar kockázatitőke-piac méretét tekintve meghaladja a kelet-közép-európai átlagot, ugyanakkor a kis- és közepes méretű, valamint az induló vállalkozásokba befektetett kockázati tőke minimális. Márpedig éppen ezek az induló kisvállalkozások azok, amelyek leginkább igényelnék a tőkeforrásokat, hiszen az amúgy is gyenge hitelképességük mellett őket érintette a legkedvezőtlenebbül a hitellehetőségek beszűkülése. A válság hatására a magántőke-iparágban lesznek cégek, amelyek eltűnnek a piacról, akik azonban talpon maradnak, azok jó évekre számíthatnak, a pénzszűke miatt ugyanis szerepük felértékelődik. A befektetők most vonzó áron emelhetnek tőkét olyan cégekben, amelyekbe eddig nem tudtak beszállni magas piaci értékelésük vagy amiatt, hogy korlátlan mennyiségben jutottak hozzá hitelhez.