Jelenleg a magyar vállalkozások 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, miközben a fejlett államokban ez az arány mindöszsze 15-20 százalék. A mutatókat különösen a kisebb cégek rontják, mert sokan hiába működnek nagyon jól, hiába hitelképesek, a kereskedelmi bankoknak nem éri meg foglalkozni velük. A bankrendszer számára a mikrovállalkozások kis összegű hiteligényei nehezen kezelhetők, túl magasak a relatív tranzakciós költségek, a cégek nehezen tudják teljesíteni a biztosítéki elvárásokat.

Sok cég az uniós pályázatokban látja a megoldást, hiszen az ott nyert pénzt legalább nem kell visszafizetni. Ellenben szükség van hozzá saját erőre. Egy-egy projektnek átlagosan 40 százalékát finanszírozza az EU, a többit a cégek maguk állják. Illetve hitelt vesznek fel rá. A válság előtt a fejlesztés összértékének 50 százalékát is megfinanszírozták a bankok, mostanában azonban inkább csak a 30 százalékéig merészkednek. Míg korábban egy cégnek elég volt a projekt értékének alig több mint tíz százalékát saját tőkéből finanszírozni, mostanában ez a teher 30 százalék körüli. Ráadásul szigorúbb a hitelbírálat.

A kormány alapvetően uniós pénzekből, 2013-ig szóló időszakra több, a piacinál kedvezőbb feltételű lehetőséget hirdetett meg az elmúlt egy évben, hogy enyhítse a hitelszűkét. A legrégebbi termék, az Új Magyarország Mikrohitel már tavaly év elején is elérhető volt. Célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható mikrovállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával.

A célra összesen 51,4 milliárd forint van, amelyből eddig 8,5 milliárd forint fogyott. Az ország több száz pontján elérhető kölcsönt mindössze 1542 vállalkozás vette fel, pedig mind a feltételei, mind a kondíciói kedvezőek. Van olyan mikrofinanszírozó, ahol mindössze 6,5 százalék a kamat, és a legdrágább helyen is csak 10 százalék körüli a kamatteher mértéke. Szakértők szerint azért nem tömeges az érdeklődés, mert kevesen tudnak megfelelni annak a feltételnek, hogy a mikrohitel felvételét megelőző egy hónapban nem lehetett más banki kölcsönük. Pedig ez már egy enyhített elvárás, a mikrohitel indulásakor több hónapos moratórium volt.

A Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram tavaly november óta létezik, a lényege, hogy a bankok egy 50 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeret terhére - amely felét a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adja - 10- 100 millió forint összegű, maximum 10 éves futamidejű beruházási hiteleket helyeznek ki a közép-magyarországi régión kívüli fejlesztéseket végrehajtó hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz. Hiába a kedvező, nyolc százalék körüli kamat, ez a termék sem indult kirobbanó sikerrel. Nyár elején a kihelyezett kölcsön alig haladta meg az egymilliárd forintot. Az elmúlt hónapok azonban sokkal jobban sikerültek, eddig összesen 2,8 milliárd forint fogyott a keretből, ami talán már azt is jelzi, hogy a cégek és a bankok is picit optimistábban néznek a jövő elé. A forgóeszközhitel 1- 200 millió forintot tesz elérhetővé egy-egy vállalkozás számára. A 140 milliárdos keret is az MFB-n keresztül, kereskedelmi bankok közvetítésével jut el a cégekhez. A pénzből eddig 2,8 milliárd fogyott.

Beruházásra és forgóeszköz-finanszírozásra, szolgáltatásvásárlásra egyaránt igényelhető a hitelgarancia-program 67 milliárd forintja. A nemzetközi tapasztalatok alapján a kis- és középvállalkozások hitelezésének előmozdítása garanciával leghatékonyabb, de nálunk a hitelgaranciával fedezett kölcsönállomány a tíz százalékot sem éri el. A konstrukciót 15 közvetítőnél lehet elérni, akik minimum 20 százalékos kockázatot vállalnak. A kölcsönre legfeljebb 80 százalékig a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vállal kezességet. Legfeljebb 100 millió forintos hitelekhez lehet igényelni a garanciát legfeljebb 10 évre. A garanciából eddig 1,3 milliárd forintnyit kötöttek le.

Uniós pályázatok

Forrás: Népszabadság-gyűjtés