A válság mélypontján túljutott az unió, ezt mutatja az Eurostat által készített "európai konjunktúraciklus órája" - hangzott el a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatóján. A bejelentést egy nemzetközi konszenzussal elfogadott módszertanra és indikátorrendszerre alapozva lehetett megtenni, aminek alapján a különböző országok gazdasági teljesítménye a hazai össztermék, a GDP változásával mérhető. Ennek összetevőit figyelembe véve válik összehasonlíthatóvá és elemezhetővé a gazdaságok teljesítménye. Így követhetjük nyomon - mondjuk -, hogy az elmúlt öt év átlagában a magyar gazdaság az uniós átlagnál gyorsabban nőtt, ezen belül viszont az elmúlt két évben az uniós szint alatt teljesítettünk.

Évtizedek óta vitatják ugyanakkor, hogy a társadalmak fejlettsége, egy-egy ország lakóinak közérzete, a fenntartható fejlődés esélye ezzel a mennyiségi mérőszámmal kifejezhető-e. Hiszen ha a dugóban elpöfögünk többliternyi üzemanyagot, jóllehet, növeljük a bruttó hazai terméket, viszont károsítjuk
a környezetet, és romlik az életminőségünk. Éppen húsz éve, hogy az ENSZ elfogadta az emberifejlődés-mutatót (HDI), amelyik az egy főre jutó jövedelem mellett az iskolázottságot és a várható élettartamot is figyelembe veszi. Ez az index sem mutatja ugyanakkor, hogy egy adott ország vagy országcsoport mennyire szennyezi a környezetet, mekkora az úgynevezett "ökológiai lábnyoma". Ennek indikátoraként szokták használni a szén-dioxid-kibocsátást.

A sokféle mérőszám jól jelzi, hogy nem lesz könnyű eleget tenni a francia elnök, Sarkozy, minapi felszólításának. Azt sürgette, hogy a nemzetközi szervezetek módosítsák a gazdasági és társadalmi teljesítmény mérésére szolgáló indikátoraikat. Bagó Eszter, a statisztikai hivatal elnökhelyettese úgy véli: egy általános, mindent felölelő kompozit indexet nem lehet kidolgozni, a politikusok rendelkezésére egy "műszerfalat" kellene bocsátani. A KSH is kialakította már a szóba jöhető mutatószámokat, mintegy száz van ezekből. A kérdés az, hogyan lehet kiszűrni a legfontosabbakat. Ezek közül jó néhány ugyanis egymásnak ellentmondó változásokat hoz. A gazdasági fejlődés növeli a környezetszennyezést, az egyenlőtlenség javíthatja a gazdaság hatékonyságát, ugyanakkor ronthatja a társadalmi közérzetet - sorolja a példákat. Ahhoz azonban, hogy melyik az a tucatnyi mérőszám (hiszen ennél több már értelmezhetetlen), amelyek leginkább jellemzik egy társadalom állapotát, szintén nemzetközi megállapodás kell.

Az utóbbi időben többször kétségbe vonták a KSH munkájának megbízhatóságát, hitelességét, mondván, hogy politikai megrendelésre dolgozik. A felvetésre az elnökhelyettesnek az a válasza, hogy ezekkel a vádakkal nem tudnak mit kezdeni: ugyanis soha nem tételesen egy-egy adatot ér kifogás, hanem általánosságban az intézmény hitelét kérdőjelezik meg. A leggyakrabban elhangzó kritika egyébként, hogy a költségvetési hiány számait változtatják. Akik azonban ezt a szemükre vetik, többnyire a kormány által készített költségvetésben szereplő előrejelzésekre hivatkoznak. Ez azonban nem a hivatal által adott adatokon nyugszik. A KSH ugyanis soha nem ad prognózist. Az adatok manipulálása már csak azért is kizárt - állítja -, mert az unió statisztikai hivatala is rendszeresen ellenőrzi az alkalmazott eljárásokat és módszertant. Bagó Eszter hangsúlyozta: az elnökhelyettesi pozíciót tíz éve tölti be, és ez idő alatt soha nem tapasztalt politikai nyomást, hogy adatokat tegyenek vagy éppen ne tegyenek közzé, esetleg manipuláljanak.

Interneten is folyik majd a népszámlálás

A KSH közeljövőben várható legnagyobb feladata a tízévenként esedékes népszámlálás lesz. Társadalomkutatók már hangot adtak annak az aggodalmunknak, hogy bizonyos kérdések - akár takarékossági okokból - kimaradnak. Bagó Eszter válasza erre az, hogy most kezdődött el az egyeztetés a tudósokkal, az etnikai kisebbségek képviselőivel, a jogvédőkkel a 2011-es népszámlálás lebonyolításának módjáról. A kérdések nem módosulnak jelentősen, de megpróbálják az elmúlt évtized változásait követni, például a háztartások összetételében. Az adatfelvételi módszerek is bővülnek. Így akik nem igénylik kérdezőbiztosok jelenlétét, azok maguk is kitölthetik az íveket papíron, vagy éppen interneten. A hasonló módszerrel készített felmérések alapján nem fenyeget az a veszély - hivatkozott eddigi tapasztalataikra -, hogy az emberek ne válaszolnának az igazságnak megfelelően a kérdésekre, új "személyiséget" konstruálva maguknak - mint ez az internetes fórumokon egyébként elő szokott fordulni.