Japán esetében úgy látja, hogy azt kell eldönteni: az új kormány a társadalmi rétegek közötti széles szakadékot próbálja csökkenteni, vagy az ország versenyképességét növeli. - Szerintem a Hatoyama-kormánynak fontosabb lesz az előbbi. A japánok ugyanis két dolgot várnak a kormányváltástól: a bürokrácia hatalmának csökkentését, illetve a társadalmi különbségek enyhítését - magyarázta. A legrosszabb forgatókönyv a szakértő szerint az lenne, ha csökkenne a szociális szakadék, ám ez a bürokraták munkájának és nem a gazdasági fejlődésnek a következtében valósulna meg. - A bürokraták képesek volnának társadalmi egyenlőséget teremteni, de az tönkretenné a japán gazdaságot - jelentette ki.

Sakaiya 1998-99-ben volt Japán gazdasági minisztere, amikor az ázsiai ország a mai világgazdasági válsághoz hasonló időszakot élt át. Akkori válságkezelő intézkedései enyhítették a gondokat, ezért ma sokan kérik ki tanácsát arról, mi a megoldás a válságra. A témáról a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásán elmondta: Japánnak az segített, hogy a kamatokat nagyon alacsonyan tartották, és pénzt öntöttek a piacra. A bizonytalan pénzintézeteket felszámolták, a stabilakat megerősítették. Kivásárolták a rossz hiteleket, és a kormány 100 százalékban garantálta a bankbetéteket, valamint fogyasztásösztönző intézkedéseket hozott. Sakaiya szerint most is ez a helyes út a válság sújtotta országok számára, és arra figyelmeztet, hogy nem szabad felhagyni a gazdaságélénkítő csomagok használatával, mert akkor újabb, még mélyebb válságba eshet a világgazdaság. Ezt tapasztalatból tudja: Japánban 2001 és 2002 között az előzőnél is súlyosabb volt a recesszió.