Lapunk információja szerint a kormány átdolgozza az esetleges gázkríziskor alkalmazandó korlátozási sorrendet. Ilyen szabályra azért van szükség, hogy elegendő gáz maradjon a rendszerben, és az ne "omoljon össze". Ez alapvetően a lakossági felhasználás zavartalanságát biztosítja. Emlékezetes, a januári gázkrízis során el kellett rendelni a korlátozási sorrend első kategóriáit, ami miatt néhány napra a legnagyobb gyárak kényszerszünetet tartottak.

A gázkorlátozáskor kikapcsolandó fogyasztókat a mostani öt helyett nyolc plusz hét kategóriába tervezi sorolni a kormány. E szerint gázkorlátozás alkalmazásakor legelőször azoknak az erőműveknek kellene leállniuk, amelyek négy órán belül képesek átállni gázról olajtüzelésre. Ezután következnének az óránként 2500 köbméter feletti, az 2500-500 köbméteres fogyasztású cégek, az 500 köbméter feletti, de csak 48 órán belül megszakíthatók, az 500-100 köbméteres, illetve a 100 köbméter alatti céges fogyasztók. Ezek megfelelnek az eddig alkalmazott elveknek, miszerint legelőször a gyárakat állítanák le, mégpedig fogyasztott mennyiség szerinti sorrendben. A VII. kategóriába olyan céges felhasználók kerülhetnének, amelyek a fogyasztás 10 százaléka alatti mértékig fűtési célra igényelnének gázt. Ezek napi 2-8 órán keresztül vételezhetnének, aminek időtartamát az adott viszonyok alapján a gázrendszerirányító dönti el. A korlátozás VIII. szintjén találhatók az alapvető élelmiszereket vagy élelmiszer-alapanyagokat előállítók.

Ezután következnek az úgynevezett nem korlátozható fogyasztók. Ezeket az általunk ismert tervezet hét kategóriába sorolja. Ilyenek az energiaellátó rendszerek üzemeltetői (az üzemeltetéshez szükséges mértékig), a lakosság, a "közellátást biztosítók", azok a cégek, ahol a földgázhiány folytán mérgező anyag kerül a levegőbe, a bentlakásos intézmények, kórházak, munkásszállók, kollégiumok fűtése, a lakossági alapszolgáltatások (állítólag ide lennének sorolhatók például az államigazgatás, a rendőrség vagy az önkormányzatok alapvető egységei), illetve a többi erőmű.

A bevezetendő kategóriák láthatólag élethűbben igyekeznek tükrözni a gázfogyasztás aktuális szerkezetét - nyilván a januári gázválság tapasztalataira is alapozva. Az év elején a kormány egy gyors intézkedéssel szubjektív mérlegelési jogot volt kénytelen adni a gázellátási szakembereknek, mivel az addig érvényben lévő merev korlátozási sorrend a kikapcsoláskor fellépő alapvető problémákat sem kezelte. Ugyanakkor a most bevezetett lehetőségek alkalmat adhatnak arra, hogy egyes cégek igyekezzenek minél kedvezőbb kategóriát elérni a maguk számára.

Erre csak a rendelet elfogadása után kerülhet sor, vagyis szinte a telet megelőző utolsó pillanatban. A besorolást először a fogyasztó és a gázkereskedője egyezteti le, amit a rendszerirányító és a hatóság is felülbírálhat. Trükközés állítólag ez év elején sem volt jellemző, de azért az akkori hírek szerint igencsak égtek a vonalak. A mostani elképzelések szerint például, ha egy felhasználó tevékenysége egy része alapvetően fontos a lakosság szempontjából, a másik viszont kevésbé - ilyen lehet például egy vágóhíd, illetve az ott gyártott termékek -, akkor a cég csak a közellátás szempontjából alapvető termelése utáni gázmennyiséget kapná meg.

A rendeletek több jogot utalnának közvetlenül a kormány kezébe is, a technológiailag eldönthetetlen, de szükséges különbségtételtől kezdve az egyéb intézkedésekig, ideértve a tanítási vagy munkaszünet elrendelését.

Az érintettek információinkat nem kívánták kommentálni. Tőlük annyit tudtunk meg, hogy az anyag tárcaegyeztetésen van, így az még kissé változhat.

Gázkorlátozási sorrendterv

Nem korlátozható

a) A rendszerüzemeltetők a rendszerüzemeltetéshez szükséges mértékig

b) Lakosság

c) A közellátást biztosítók

d) A korlátozás mérgező anyag szabadba kerülése révén az emberi életet vagy egészséget súlyosan veszélyeztetné

e) Bentlakásos intézmények, kórházak, munkásszállások, kollégiumok fűtése

f) Lakossági célú alapszolgáltatások

g) Tartalékolására nem kötelezett erőművek, fűtőművek

Forrás: Népszabadság-gyűjtés