A következő esztendő sem lesz a potya szabadnapok éve, igaz, átkozni sem fogjuk jobban, mint az idei kalendáriumot - állapítható meg a munkaügyi tárca közelmúltban megjelent rendeletéből. A két, eleve hétfőre rendelt egyházi ünnepet - a húsvét- és a pünkösdhétfőt - nem számítva a munka törvénykönyvében munkaszüneti napként jelölt ünnepek pontosan fele esik majd hétvégére és fele munkanapokra. Pihenőnapon ünnepelhetjük a munka ünnepét, majd az októberi forradalmat, valamint karácsony első és második napját is. Munkanapra esik ellenben az újév, március 15., az államalapítás ünnepe és a mindenszentek-halottak napja.

Bár 2010-ben eggyel kevesebb ünnep esik munkanapra, mint az idén, ezek mindegyike hétfő vagy péntek, így éppenséggel munkanap-áthelyezés nélkül is hat hosszú hétvégénk lenne. Ám a Szociális és Munkaügyi Minisztérium erről szóló rendelete december 24-ét, pénteket pihenőnappá nyilvánította, így jövőre összességében ugyanúgy hét hosszú hétvégénk lesz, mint az idén. Igaz, négynapos hosszú hétvége nem lesz 2010-ben, nem úgy, mint idén (az idei négynaposok miatt viszont két szombaton is dolgozni kellett). Jövőre egyetlen áthelyezésre kerül sor: december 24-ét december 11-én, szombaton kell majd ledolgozni.

Munkanap-áthelyezés ide vagy oda, a kereskedők nem változtatnak szokásaikon: idén december 24-én, csütörtökön általában délután kettőig nyitva tartanak majd az üzletek. Ezt követően legközelebb csak december 27-én reggel nyitnak újra. Az ágazat szereplői - a kereskedők és a szakszervezet - 2006 előtt rendszerint ajánlás formájában állapodtak meg erről, ám a 2005-ös kereskedelmi törvénybe bekerült, hogy december 24-én az üzletek - a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével - 14 óráig tarthatnak nyitva.

A hétvégére eső ünnepnapok kérdése nemrég terelődött politikai síkra. Dávid Ibolyának, a parlamenti frakció nélkül maradt MDF elnökének indítványa az, hogy ha egy piros betűs ünnep hétvégére esik, akkor az előtte lévő vagy az utána következő napot adják ki munkaszüneti napnak, másképpen elvész a munka törvénykönyvében biztosított pihenőnap. A hipermarketek illetékesei ezzel kapcsolatban annyit mondtak, hogy esetükben javarészt nyitott kapukat dönget a javaslat. A kereskedőláncok hétvégén is nyitva vannak, így az ott dolgozók jó részének hétköznapra esik a pihenőnapja.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az elkövetkező hetekben nyújt be törvényjavaslatot a kereskedelmi egységek vasárnap zárva tartásáról. A KDNP - a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) karöltve - 2007 óta napirenden tartja a vasárnapi nyitva tartás kérdését. A tavaszi ülésszakban már volt egy ilyen törvényjavaslatuk, ám akkor nem vette tárgysorozatba a Tisztelt Ház.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a szakma megosztott a vasárnapi zárva tartás kérdésében. Míg a nagy hipermarketek egyértelműen a nyitva tartás mellett vannak, tavaly több hazai lánc, így a CBA is a zárva tartás mellett érvel.

A hipermarketek bevételének nem elhanyagolható részét adja a vasárnapi forgalom. Azt csak találgatni lehet, hogy ágazati szinten a vásárlók ugyanazt az összeget költenék-e el a hat nap alatt, mint a hétnapos nyitva tartás során. Van, aki úgy véli, a vasárnapi forgalom elosztódna a hét hat napján, míg mások szerint a hipermarketben vasárnap ténfergők "impulzusvásárlásainak" (vagyis a kirakat kínálata által ösztökélt pénzköltéseinek) elmaradása nettó kiesést jelentene a kiskereskedelemnek. Mindenesetre Vámos György szerint a jelenlegi helyzetben veszélyes dolog ezzel kísérletezni. Ha a vasárnapi zárva tartás miatt csökkenne a forgalom, az óhatatlanul további leépítést hozna a kiskereskedelemben.

A kereskedőknek abban is megoszlik a véleményük, hogy az ünnepi hosszú hétvégék mennyire pörgetik fel a kaszszát. Tény, hogy a hosszú hétvégék előtt a szokásosnál 20-30 százalékkal nagyobb a forgalom, és a rá következő napokra is ez a jellemző. Ugyanakkor a statisztikai adatokból Vámos György úgy látja, hogy hosszú távon az ünnepi hétvégék előtti rohamoknak nincs különösebb hozadékuk.