Az EU tavaly decemberben döntött állam- és kormányfői szinten, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, húsz százalékra növeli a megújuló erőforrások arányát az energiafelhasználásban, és az energiafelhasználás hatékonyságát is ugyanilyen mértékben serkenti. A klímaváltozás és a gazdasági válság hatásai, valamint az amerikai és a kínai-ázsiai befektetések a tiszta technológiákba azonban lépéskényszerbe is hozták az EU-t, amely a zöld fejlesztésektől technológiai fordulatot éppúgy remél, mint tömegesen teremthető új munkahelyeket. Ám csak akkor maradhat versenyben, ha összefogja a tagországok erőfeszítéseit, kijelöli a fejlesztésre érdemes területeket. Ha ezt nem teszi, saját céljait sem teljesíti, s a koppenhágai globális klímakonferenciát is nehezebben tudja sikerre vinni.

A stratégiai energiatechnológiai tervet szerdán mutatta be Potocnik kutatási és Piebalgs energiaügyi biztos. Lényegében felkérik a tagországokat, hogy a technológiai fejlesztésre a jelenlegi évi hárommilliárd euró helyett nyolcmilliárdot költsenek 2010 és 2020 között. Hat területet neveztek meg: napenergia, szélenergia, biomaszsza, nukleáris erőművek, szén-dioxid-befogás- és tárolás, valamint az elektromos hálózatok korszerűsítése, összekötése. A többlet ötmilliárd eurót az állami szektorból és a magánvállalatoktól várják, a karbonkereskedelmi bevételeket is részben ide terelnék. Mint a biztosok megjegyezték, a technológiákra most van szükség, hogy lehetőség szerint a 2020-as célokat az unió túlteljesítse, s előre tudjon tekinteni 2050-ig, amikorra a szén-dioxid-kibocsátás nyolcvanszázalékos mérséklését tervezi az 1990-es szinthez képest. A bizottság tudományos tanácsadó testülete szerint Európa nem maradhat versenyben egységes kutatási program nélkül.