A New York-i mértékadó havilap 15 év óta rendszeresen rangsorolja a világ legfontosabb jegybankárainak teljesítményét. Európában most csak Tuma és Trichet érdemelte ki a legmagasabb, A osztályzatot a hatfokú skálán.

Az MNB minden erejét legfontosabb céljára, az árstabilitás megőrzésére fordítja, és nem eredménytelenül: az infláció 9 százalékról a célként kitűzött 3 százalékra csökkent idén év elején, amiben a lap szerint Simornak döntő érdemei vannak. Az igazi feladat azonban az újra nekilóduló infláció megzabolázása lesz: az idén 4,5, jövőre pedig 4,1 százalékon kell stabilizálódnia a mutatónak. Mindezt jelentősen romló körülmények, erős gazdasági visszaesés közepette kell elérni. Ám a jegybanknak még így is sikerült visszaszereznie a nemzetközi pénzpiac bizalmát, amit a nyári egymilliárd eurós kötvénykibocsátás sikere igazol. A GFM dicsérte a jegybankot a tavaly őszi, a válság kirobbanásakor tanúsított gyors, szakszerű fellépéséért, valamint a Nemzetközi Valutaalap, az EU és a Világbank 20 milliárd eurós hitelcsomagjának megszervezéséért, amely felgyorsította Magyarország rehabilitációját.

Megjegyzendő, hogy a neves szaklapok értékelései nem mindig tekinthetők éppen konszenzusosnak. Példa erre, hogy amíg 2006-ban Járai Zsigmondot a The Banker magazin Európa legjobb jegybankelnöke címmel tüntette ki, addig a GFM D minősítéssel honorálta éves teljesítményét. A hozzáférhető források szerint 2003-ban mutatta fel a legjobb eredményt, akkor B minősítést kapott. A folyóirat honlapján az MNB-t 1991 és 1995 között vezető Bod Péter Ákos nevére nulla találat érkezik. Surányi György a második elnöki ciklusában, 1995 és 2001 között elnyerte a Euromoney magazin Kelet-Közép-Európa legjobb jegybankára címét, míg a GFM-től A minősítést érdemelt ki.