- A szocialista frakció jelenleg nem látja a forrását a távfűtési áfa csökkentésének a formálódó 2010-es költségvetésben - jelentette ki lapunknak Kékesi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője, aki a frakcióban a költségvetési ügyek egyik felelőse. A fűtéstámogatási rendszer átalakítása, a költségvetési keretek visszafogása miatt szerinte a rendelkezésre álló forrás nem elegendő a kulcs mérséklésére.

A kormány által eddig benyújtott javaslatok egyikében sem szerepel a távfűtés áfájának átsorolása. Pedig nyáron még arról volt szó, hogy jövő januártól a legalacsonyabb, 5 százalékos adókulcsba kerülhet a távfűtés.

- A döntés joga a kormányé - tette hozzá Kékesi Tibor, utalva arra, hogy a frakció részéről ilyen indítványt nem visznek be a parlamentbe. - Nem sürget az idő - ez már a Pénzügyminisztérium álláspontja. A tárca szóvivője, Pichler Ferenc arra emlékeztetett, hogy a költségvetés elfogadásától függ, lesz-e forrás az alacsonyabb áfakulcs miatti bevételkiesés pótlására. Ha a képviselők nem puhítják fel a büdzsét, meglesz az adócsökkentés a költségvetési törvény november végére időzített megszavazása után. Az nem biztos, hogy januártól. Mivel ez a változás kedvező az adózóknak, akár év közben is hatályba léphet a módosítás - nem mellékesen pedig az EU jóváhagyására is szükség lesz.

Ha a szocialistákon múlik, nem lesz akadálya az adócsökkentésnek. A költségvetéshez benyújtani tervezett módosító javaslataik ugyanis nem forgatják fel fenekestül a kormány előterjesztését. Első körben, amikor még elvileg változtatni lehetne a fő számokon, csupa olyan módosító mehet be a frakcióból, amelyek néhány százmillió forinttal bővítik az előirányzatokat. A sorból a gyermekétkeztetési normatíva közel 5 milliárdos növelése lóg ki, ezenkívül a két tannyelvű oktatásra csoportosítanának át mintegy 300 millió forintot, az alapfokú művészeti oktatásra pedig csaknem egymilliárdot. Az indítványok még nem jelentek meg az Országgyűlés honlapján, előtte még át kell menniük a frakció szűrőjén.

Érdekesen alakul a gyógyító intézményeknek juttatott többletforrás sorsa. A frakció számára ugyanis egyelőre nem világos, hogy a szaktárca és a kórházak közti megállapodás az egészségügyi ellátóknak ténylegesen többletfinanszírozást jelent, vagy csak arról van szó, hogy az eddig 12 hónapra elosztott keretet jövőre 13 egyenlő részre bontják, és a 13. részhez az első három hónapban juthatnak hozzá a kórházak - vagyis az év elején a tavalyinál több pénz állna rendelkezésükre. A szocialisták nem ismerik a részleteket, ezért nem tudták még ez ügyben kialakítani az álláspontjukat.

Az MSZP-ben lehetségesnek tartják, hogy az átcsoportosítások egy részére a tartalékokból jut majd pénz. Kékesi Tibor szerint a frakció partner lenne olyan kormányzati javaslatok elfogadásában, amelyek a társadalmi feszültségek enyhítését szolgálják, például a tartalékok igénybevételével. A képviselő megemlítette, hogy a költségvetés céltartaléka szolgál a bérpolitikai intézkedések finanszírozására, márpedig a folyamatban lévő bérmegállapodások zárulhatnak olyan eredménnyel, ami indokolhatja a tartalék igénybevételét. Azt azonban nyomatékosította, hogy - a Fidesszel szemben - a szocialista frakció nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a hiány növeléséhez vezetnek.

A nagyobb deficitet már nyíltan felvállaló (s többi között a tartalékok megcsapolását is kilátásba helyező) Fidesztől eközben számolatlanul érkeznek a módosítók. Javarészt az ellenzéki képviselők körzeteiben folyó vagy tervezett fejlesztésekhez, beruházásokhoz igényelnek forrásokat, a pénzt pedig többnyire a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjéből vonnák el. Jellemzően a kommunikációs kiadásokból faragnának le a fideszesek. Olyannyira, hogy már-már összehangoltnak tűnik - igaz, eddig sem rejtették véka alá, hogy ezeket a kiadásokat luxusnak tartják.

Tartalékok a 2010-es büdzsében

(milliárd forint)

Forrás: törvényjavaslat

Folytatni kell a kormány által megkezdett gazdasági és pénzügyi politikát, aminek már látszanak az eredményei - jelentette ki az MTI tudósítása szerint Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden a parlamentben, az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában. A kormány előrejelzése alapján legkorábban 2010 második felében állhat növekedő pályára a gazdaság, ugyanakkor az év egészében még 0,9 százalékos GDP-viszszaesés várható, elsősorban a 2009-ben meghozott fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatása miatt. Az infláció az év második felére várhatóan 2-3 százalékra süllyed, ugyanakkor a kormány éves szinten még 4,1 százalékra számít. A pénzügyminiszter prognózisa alapján a magyar államadósság a jövő év elején érheti el a csúcsát,   a hiány a gazdasági teljesítmény 0,9 százalékos csökkenése miatt a GDP bruttó 79,2 százaléka lehet 2010-ben. Oszkó Péter megjegyezte: az ország kinnlevősége még így is az Európai Unió 79,4 százalékos átlaga alatt marad jövőre.