Alamizsna jut a kisbefektetőknek
A müncheni kongresszusi központban rendezett közgyűlést tumultuózus jelenetek kísérték, az egyik kéretlen szónok eltávolítására és a tettlegességgel fenyegető helyzet csillapítására a rendőrséget kellett kihívni. Axel Wieandt elnök-vezérigazgató semmilyen érzelmi reakciót sem mutatott a közönség soraiból érkező pfujolásokra, fütyülésre és bekiabálásokra, ahogy a pódium előtt táblákkal tüntető kisbefektetők sem zavarták. Szenvtelenül közölte: az igazgatótanács és felügyelőbizottság kénytelen volt rábólintani a német államot képviselő, a bankok megmentésére létrehozott alap ajánlatára. A Soffin darabonként 1,30 eurót fizet a német sajtóban csak "botránybanknak" hívott HRE papírjaiért, amelyekkel 2008 első felében még 45-50 eurón kereskedtek a tőzsdén.
Sok kisbefektető részére az angolul squeeze-out-nak hívott akció szörnyű drámát jelent. Többen a nyugdíjas korukra félretett megtakarításaikat vesztették el, de a legnagyobb tragédia a Stuttgart közelében élő Ulrike Struzeket érte. Mint a berlini Der Tagesspiegel írta, az asszony tizenhárom évvel ezelőtti szülésekor Lydia nevű kislánya - orvosi műhiba következtében - súlyos fogyatékkal jött a világra. A kártérítés jelentős részét, mintegy 160 ezer eurót a HRE biztosnak mondott papírjaiba fektette Struzek - ezekért most 7800 eurót fog kapni.
A kisbefektetők kiszorítására elvben csak akkor van lehetőség, ha egy befektető 95 százalékos tulajdonnal bír. A bankválság nyomán a nagykoalíciós Merkel-kormány ezt a határt a Soffin érdekeltségei esetében 90 százalékra csökkentette.
A szövetségi köztársaság hat évtizedes történetében most fordult elő első ízben, hogy az állam teljes egészében kisajátított egy magánbankot. A részvényekért fizetendő 1,30 eurót alamizsnának nevezte Daniela Bergdolt. A kisbefektetői érdekvédelmi szervezet, a DWS képviselője szerint az államosítás helyett a Commerzbanknál alkalmazott stratégiát kellett volna követni. A nagykoalíciós kormány több mint 18 milliárd eurós pénzügyi injekciót nyomott a második legnagyobb kereskedelmi bankba, s ezzel 25 százalékos tulajdonrészhez jutott. A Commerzbank az állami mankóval talpra tudott állni, részvényárfolyama azóta szépen emelkedik.
A HRE azonban a Commerzbanknál sokkal súlyosabb eset, a tengerentúlon végzetes spekulációkba bonyolódott müncheni pénzintézet még legalább 2015-ig állami tőkeinjekciókra szorul. A kisbefektetők nem adják fel, perek sorozatával akarják semmissé tenni a szerintük az egykori NDK diktatúráját idéző "kifacsarásukat".
