A gyárak a lakosságra tolták a gáztartozást
Több nagyvállalat számára megszűnik vagy jelentősen csökken a júliustól mindenki gázszámlájába beépített úgynevezett "IK-törlesztőrészlet". Ez a július és október közötti időszakra eddig köbméterenként 17 forint 50 filléres, 2010 végéig pedig köbméterenként 3 forintos terhet rótt valamennyi magyar gázfelhasználóra, a lakosságot és az ipart is beleértve. A kormány ezt azért építette be a gáztarifába, mert korábban a gázár "alacsonyan tartása" érdekében a fogyasztók az indokoltnál kevesebbet fizettek, ami növelte az E.ON-tulajdonú gáznagykereskedő költségeit - vagyis egyfajta adósság halmozódott fel. Az E.ON és a kormány megállapodása révén a 66 milliárdra becsült tartozást júliustól a fogyasztók kénytelenek visszafizetni.
A kormány döntése értelmében a visszafizetésből lényegében minden magyar gázfelhasználónak ki kell vennie a részét. Már akkor többen felhívták a figyelmet arra, hogy egyes nagyfogyasztók az immár "szabad piacon" gyakorta nem is az E.ON-on, hanem más nagykereskedőn keresztül jutottak gázhoz. Mivel a kedvezményeket - kormánygaranciával a háta mögött - csak az E.ON nyújtotta, ezek hasznából formálisan nem részesülhetett az a cég, amely más gázkereskedőtől vásárolt piaci áron. Az más kérdés, hogy a nagyfogyasztók sokáig visszatérhettek az E.ON-os, úgynevezett "közüzemi körbe", vagy például kereskedőik a saját hasznuk kárára lecsökkenthették tarifájukat a "konkurens" E.ON kedvezményes szintjére.
A júliusi kormánydöntés azt a látszatot keltette, hogy a kormány nem kíván vitákba bonyolódni, hanem - főképp a lakosság szempontjait szem előtt tartva - a lehető legtöbb fogyasztóval fizettetné vissza a lakosság érdekében felhalmozódott tartozást. Noha kormányberkekben a júliusi szabályok kapcsán "nem számítottak" nagyvállalati tiltakozásra, az igen hamar testet öltött.
A legtöbb közleménnyel egy Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum nevű, nem bejegyzett szervezet és a Negos nevű cég igyekezett nyomatékosítani, mennyire szeretne megegyezést látni a kormány és a gyárak között. Mint később kiderült, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is bekapcsolódott a vitába - állítólag ez nyomott a legtöbbet a latban -, de hírek szerint az Ipari Energiafogyasztók Fóruma is részt vett a munkában. A lobbisták a matematikailag nyilvánvaló igazságtalanság felemlítésén túl a versenyképességgel, a munkahelyek megtartásával érveltek. Lakossági érdekképviselet ugyanakkor a vitában nem hallatta hangját.
Ennek meg is lett a következménye. A tegnapi rendelet különböző elvi időponthatárok mentén több csoportra osztotta fel a nagy gázfogyasztókat.
E szerint azok, amelyek bizonyosan nem vásároltak kedvezményes E.ON-gázt, mentesülnek. Azoknak viszont "differenciáltan" kell fizetniük, amelyek akár vásárolhattak is gázt a német cégtől, de 2008 októbere óta már bizonyosan nem. Továbbá azoknak is, amelyek csak nemrég éltek a lehetőséggel. Ez lényegében azt jelenti, hogy rájuk júliustól október végéig a többiekkel együtt - akár halasztott fizetéssel, de - a magasabb számla vonatkozik, novembertől viszont mentesülnek a további terhek alól. (Formálisan azok a nagyfogyasztók járhatnak a legjobban, amelyek közvetlenül 2008 októbere előtt szakítottak az E.ON-nal.)
Ettől még a kormány és az E.ON nyári megállapodásában szereplő 66 milliárd forintot valakinek vissza kell téríteni. Ha nem a most mentesült nagyfogyasztóknak, akkor másnak. A rendeletmódosítás mellékletéből erre fény is derült. Az eddigi változat szerint a fogyasztók számlájában a köbméterenként 3 forintos "törlesztőrészlet" 2010. december 31-ig jelent volna meg. Ez a határidő viszont most fél évvel, 2011 közepéig kitolódott.
Számításunk szerint tehát a január-februári hidegeket is tekintetbe véve a nagyvállalatok tízmilliárdos terhet tehettek át saját vállukról a többiekére. Igaz, így talán igazságosabb. Azt, hogy az E.ON a módosítás folytán további fél évvel később jut hozzá követeléséhez, Kutas István, az E.ON hazai szóvivője úgy kommentálta: nem örülnek neki.