A globális vagyonvesztés 11,7 százalékos volt, azaz 12,7 ezermilliárd dollár értékű befektetés vált köddé a 2007 végén leltárba vett 104,7 ezermilliárdból. Most először mértek 2001 óta vagyoncsökkenést, a régiók szerinti feketelistát ebben Észak-Amerika vezeti: az itteni befektetések 21,8 százaléka amortizálódott, míg Európában 5,8 százalék volt a lenullázódott invesztíció aránya. Egyedül Latin-Amerikában nőtt a befektetések értéke, 3 százalékkal.

Értelemszerűen a dollármilliomosok tábora is szűkült. A 2007 végi, globálisan becsült 11 milliós számuk kevesebb lett, mint Magyarország lélekszáma: alig 9 millióan voltak. Közülük továbbra is a legtöbben, négymillióan az Egyesült Államokban élnek. Észak-Amerikában és Európában egyaránt 22-22 százalékkal lett kevesebb milliomos. Sűrűségük Szingapúrban a legnagyobb: a helyi lakosok 8,5 százaléka él olyan családban, amely egymillió dollár feletti mobilizálható vagyonnal rendelkezik. A top 6-ban találjuk Kuvaitot, az Egyesült Arab Emírségeket és Katart is.

A vagyongyarapodás 2010-ben ismét megindul, de a válság előtti szintet 2013-ig valószínűleg nem éri el - állítja a BCG kiadványának társszerzője. Addig Peter Damish szerint évente átlagosan 4 százalékkal gyarapodik a gazdagok vagyona. A leggyorsabb ütemben az ázsiai-Csendes-óceáni térségben - leszámítva Japánt - folytatódik a vagyonosodás: évi 9,5 százalékkal.

Az offshore-ként számon tartott államokba menekített megtakarítások összértékét a BCG 6,7 ezermilliárd dollárra becsüli, itt 600 ezermilliárdos vagyon füstölt el a válság következtében. S hiába menekül a tőke a legendásan szigorú banktitok lazulása miatt Svájcból, még mindig a helvétek állnak az offshore vagyonkezelési lista élén 1,89 ezermilliárd dollárral. Damish úgy véli, azzal, hogy a hatóságok rászálltak az adóparadicsomokra, erősen csökken a vonzerejük. Ázsiában Hongkong és Szingapúr szerepe értékelődik fel.