Deficitcsata az unióban
A jó hír az jó hír - mondta pénteken Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója a CNBC amerikai hírtelevíziónak Isztambulból, ahol a pénzügyi szervezet a Világbankkal együtt a jövő hét elején rendezi éves közgyűlését. Vélekedése szerint egy év múlva a legtöbb ország maga mögött tudhatja a válságot. A példa nélküli együttműködés, amit a válság kiváltott a tagországokból, persze kockázatokkal is jár, mert a hatalmas kormányzati beavatkozásokat is koordináltan kellene visszavonni. Az IMF a G20-ak csoportja mögött állva kész tanácsot adni a végrehajtás időzítését illetően.
Erre szükség lehet, hiszen a friss előrejelzés szerint az eurózóna idén 4,2 százalékot zuhan, s jövőre 0,3 százalékkal növekedhet. Az Egyesült Államok viszont csak 2,7 százalékot veszít nemzeti össztermékéből (GDP) 2009-ben, és 2010-ben már 1,5 százalékkal bővülhet, vagyis Európához képest nagy a különbség.
A Göteborgban csütörtökön és pénteken informális ülést tartó uniós pénzügyminiszterek ezzel a ténnyel nagyon is tisztában vannak, miként azzal is, az EU-n belül is nagyok az eltérések az egyes tagországok gazdasági helyzete és pénzügyi állapota között. Éppen ezért a maguk részéről nem tudtak döntésre jutni, mikor is kellene visszavonni az állami beavatkozásokat, amelyek nyomán drámai mértékben ugrik meg az államadósságnak a GDP-hez mért aránya. Ha semmi nem történik, a 2008-as 70 százalék körüli értékről 2014-re 100 százalékig mehet fel a ráta, holott az nem lehetne magasabb hatvan százaléknál. Ez nyilván további súlyos veszélyeket rejt magában, megterheli a következő generációkat, de egyben kikényszeríti a költségvetési kiadások szerkezetének átgondolását.
A találkozónak Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök keddi brüsszeli parlamenti megjegyzése adta meg az alaphangot: a deficitek lefaragását 2011-ben meg kell kezdeni. Ezt az álláspontot elfogadja Németország, Hollandia és néhány észak-európai tagállam, de Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország nem. Szerintük meg kell várni az Európai Bizottság november 3-án közzéteendő új előrejelzését, amely 2011-re is kiterjed, s majd akkor el lehet gondolkodni a dátumon. Egyelőre növekszik a munkanélküliség: az Eurostat friss adata szerint elérte a 9,6 százalékot.
Abban viszont egyetértés van, hogy a deficitet csökkenteni kell, reformokra is szükség lesz, főként a munkaerőpiacon, s hogy szembe kell nézni a gazdasági növekedési képesség csökkenésének veszélyével. Ha lesz időpont - s erre Joaquín Almunia pénzügyi biztos is utalt -, akkor is rugalmasan, az egyes országok helyzetét figyelembe véve, de összehangoltan kell a büdzsék hiányát visszavinni a stabilitási paktum keretei közé, vagyis a deficitnek a GDP három százaléka alá kell visszaereszkednie. Azt is elfogadták, hogy az éves hiánymérséklésnek meg kell haladnia a GDP 0,5 százalékát.
Franciaország azonban most jelentette be, hogy az üzleti élet serkentésére eltöröl egy helyi vállalati adót, ami tízmilliárdos bevételkiesést okoz. Ennek következtében a hiány eléri a GDP 8,5 százalékát. Ezzel szemben Németországban 3,7 százalékra süllyedhet. A válság nyomán a huszonhét tagországból húsz, az eurózónában a tizenhatból tizenhárom lépte át a háromszázalékos küszöböt.
Stresszteszt és szén-dioxid-adó
A göteborgi találkozón jelentették be, hogy a 22 legnagyobb európai bankban elvégzett stressz- vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a pénzintézetek megfelelően tőkésítettek, s egy esetleges jövő évi visszaesést is kibírnának. Kovács László adóügyi biztos pénteken beszámolt arról, hogy a pénzügyminiszterek megkezdték az eszmecserét a szén-dioxid-kibocsátás adóztatásának eshetőségéről a klímaváltozás elleni küzdelem keretében.
