Minden új beruházás lakossági panaszáradatot indít el: repednek a falak, nem lehet közlekedni, nagy a por és a zaj... Erre számított Újbuda önkormányzata is az egykori Skála áruház átépítésének kezdetekor. A tiltakozó lakók azonban csak nem jöttek. A beruházó ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ugyanis lakossági szolgáltatóirodát nyitott a helyszínen, ahol a felpaprikázott környékbelieket csinos, kedves lányok fogadták. Minden panaszt gondosan feljegyeztek és megpróbáltak orvosolni - osztotta meg a jó tapasztalatot Schreffel János a héten megrendezett városrevitalizációs konferencia résztvevőivel. Azt sem titkolta, hogy az ING volt az első beruházó, amellyel a kerület településrendezési szerződést kötött. Vélhetőleg ez is szerepet játszott az új városközpont nívós közösségi tereinek létrejöttében.

Az autómentessé váló Kőrössy József utcában például díszburkolaton sétálhatnak az ide látogatók éttermek és kávézók sorfala között egészen a Váli utcánál születő új közparkig. A fejlesztő az önkormányzattal közösen újította fel a területtel határos összes lakóépület homlokzatát. Budapest második leghosszabb közúti alagútjának megépítése azonban egyedül a beruházó érdeme. A cég már a kezdetekben eldöntötte: a föld alá temeti a bevásárlóközpont megnyitásával megnövekedő forgalom nehezen kezelhető problémáját. Az ide érkező autókat alagúton vezetik le a fő utakról, miközben a felszín a parkosítás révén teljesen elveszti "autós utca" jellegét. Mindezek mellett talán az sem mellékes, hogy a három hektáron elterülő új városközpont módosítások nélkül, az eredeti tervek alapján épült fel.

Elégedett lakók nélkül nincs városrevitalizáció - értettek egyet a főpítésszel a REevolutio Consulting által rendezett konferencián részt vevő fejlesztők, építészek, urbanisták és szakpolitikusok. Az előadók többször is hangsúlyozták: a városrevitalizáció nem lehet sikeres a piaci szereplők és a közszféra együttműködése, valamint a lakosság bevonása nélkül. A revitalizációs programok csak akkor válhatnak hosszú távon fenntarthatóvá, ha a lakosság és a térhasználók bevonásával zajlik az átépítés. Nem elég a turisták kegyeit keresni. Az idegenforgalmi szempontból fontos, ám élhetetlen városrészeket a helyiek számára is élvezhetővé kell tenni, különben a siker tiszavirág életű lesz. Kádár Bálint, a Kortárs Építészeti Központ építésze több spanyol várostervezési trükköt is bemutatott, amelyekkel a turisták számára elragadó műemléki negyedek a lakók számára is élvezhetővé tehetők. Így például városi mozgólépcsővel, illetve a föld alatti szemétszállítással.

Ám hiába a szép szavak, ha döntően még mindig terv-, illetve projektcentrikusak vagyunk. Az önkormányzatok nagyüzemben gyártják a "kolduló" projektdokumentumokat különféle pályázatokra. A fejlesztések így nem a kereslet, hanem a támogatások függvényében indulnak el - állítja Gauder Péter, a Studio Metropolitana vezetője. - A jelenlegi pályázati rendszer - beleértve az uniós forrásokat is - hatását tekintve alig különbözik a szocialista korszak kényszeres tervgyártásától. Korábban a párt elégedettségének elnyerése, ma a források megszerzése a cél, amelyben egészen apró szerepet játszik maga a létrehozandó mű. Jó példa erre a sportcsarnokot, termálfürdőt és művelődési központot építő önkormányzatok serege, amelyek a források elnyerése érdekében olyan beruházásokra vállalkoznak, amelyek fenntartási költségei később alig vállalható teherként nehezednek a településre. Mindent egyszerre szeretnénk megoldani különféle gigafejlesztések révén, ám ez Gauder szerint tévút. Egy város versenyképessége nem az objektumok tárházától függ, hanem attól, hogy a település mennyire képes kapcsolatokat kialakítani és hálózatba szerveződni.