Kutatása, amely egy nemzetközi expedíció keretein belül zajlott, többszörösen díjazott doktorival zárult, amelyet idén szeptember 11-én a Himalája és a Tibeti-fennsík gyökerének szerkezetéről és képződési folyamatáról szóló Science-cikk koronázott meg.

Hetényi György Verne-regények és az ifjúkori tájfutóévek hatására a geofizika szakot választotta az ELTE-n. Egy folyosói hirdetést meglátva jelentkezett Franciaországba, az École Normale Supérieure (ENS) felhívására. Négyéves ösztöndíjat nyert, amelynek negyedik éve a doktori képzés kezdete volt. Másodéven egy fiatal kutató a Föld külső szilárd héjának mozgásairól, változásairól tartott órát. Ekkor figyelt fel a témára a magyar hallgató, és mivel tanára a Himaláját vizsgáló kutatásban vett részt, ő is csatlakozhatott ehhez. Kutatását összefoglaló doktori disszertációját magyar és francia tudományos díjak követték. Jelenleg, egyik bírálója meghívására, a Svájci Szövetségi Kutatóintézetben dolgozik egy hegységképződést leíró számítógépes modell tökéletesítésén. Életének meghatározó időszaka 2004 októberében kezdődött. - Egy hónapra mentem a Himalájába, egy már működő nemzetközi projekt keretében - meséli. - Nagyjából 75 szeizmométer volt a Tibeti-fennsíkon különböző helyeken, amelyek a földfelszín legapróbb mozgásait rögzítik. Az állomásokról az adatokat két-három havonta el kell hozni, mielőtt betelik a memórialemez, és ellenőrizni kell, hogy minden működik-e.

Az expedíció még arra is kapott engedélyt, hogy a Nepált Lhászával összekötő főútról letérhessen. Így jutott el olyan falvakba, ahol fehér embert nagyon ritkán látnak.

- Azért voltak gondjaink - folytatja. - Istennőként tekintenek a Himalájára, mi pedig az istennőjük szoknyája alá akartunk bekukucskálni.

A kutatásról szóló dolgozat első felében képet alkotott arról, hogy a Föld szerkezete az indiai és az eurázsiai lemez ütközéséből eredően hogyan is néz ki a Himalája és a Tibeti-fennsík alatt. - Erről különböző elméletek voltak ezelőtt, de most egy nagyon pontos, tiszta képet tudtunk erről adni, és ez a doktorim nagy eredménye - mondja. - Emellett még két olyan számítógépes modellt is készítettem, amely erre az eredményre alapozva különböző fizikai folyamatokat megmagyaráz a Himalája alatt.

Hetényi György állítja, eredményeit itthon alapozta meg. - Azt hiszem, hogy a magyarországi oktatás nagyon jó alaptudást adott matematikából, fizikából és lelkiismeretes, pontos munkára tanított.

Az összes begyűjtött adatból 200 ezer használható elemet számított ki, és ezekből tízezret tartott meg a végső kép elkészítéséhez. - Földrengések az utóbbi évszázadokban és a század folyamán is előfordultak ezen a területen - magyarázza Hetényi György. - Ha fölrajzoljuk a Himalája ívét nyugat-kelet irányban, és megnézzük, hogy hol voltak már földrengések, akkor ebben vannak bizonyos lyukak, és ott valószínűbb, hogy már felhalmozódott annyi feszültség, hogy bármikor kipattanhat egy földrengés. Így előre lehet jelezni, hogy bizonyos határfeltételek mellett a földrengés mekkora lehet.

Hetényi György