A válságkezelő kormány július elsejével felfüggesztette a korábbi lakástámogatási rendszer legjelentősebb elemeit, és még aznap újat hirdetett. Az előző tucatnyi kedvezményt tartalmazott, az utóbbi célzottan a fiatalok és a többgyermekesek otthonteremtését kívánja segíteni. Az előző 200 milliárd forint állami forrást emésztett fel évente, az utóbbira 2,5-3 milliárd forintot szánnak. A változások 15-20 ezer embert érinthetnek hátrányosan, miközben a megtakarítás - lévén, hogy a korábbi hitelszerződésekre nem vonatkozik - a jövő évi költségvetési előirányzat szerint alig négymilliárd forint.

Az október elsejétől igényelhető új lakáshitel-kamattámogatást a gyermektelen vagy egy gyermekes 35 év alattiak, illetve a legalább két gyermeket nevelő 45 évnél fiatalabb párok vehetik igénybe új lakás építéséhez, vásárlásához, illetve meglévő otthonuk korszerűsítéséhez. A vásárláshoz felvett hitel kamattámogatása az életkor függvényében változik: 35 év alatti fiataloknál 50 százalék, 45 év alatti családok esetében - a gyerekek számától függően - 52-70 százalék. Lakás-korszerűsítés esetén viszont egységesen 40 százalék. A kamattámogatott hitel összege Budapesten és a megyei jogú városokban nem haladhatja meg a 12,5 millió, míg más településeken a tízmillió forintot. Az új lakás telek nélküli vételára nem haladhatja meg a 25, illetve a 20 millió forintot. A korszerűsítési hitel összege egységesen ötmillió forint. (Korábbi támogatott lakáshitel felvétele nem akadály, viszont a családnak nem lehet másik ingatlana.)

Az új lakástámogatási rendszer bevezetésével egyidejűleg a kormány felfüggesztette a magánszemélyek által igénybe vehető lakáskölcsönök kamattámogatását, a vállalkozások által felvehető kedvezményes hiteleket, a fiatalok otthonteremtési támogatását (FOT) - ezt az állami gondozásból kikerült 24 év alatti fiatalok kérhették, összege a nyugdíj-minimum negyven-, illetve hatvanszorosa volt -, lakásépítési kedvezményt (szocpol), a lakásbővítési kedvezményt (félszocpol) és a megelőlegező kölcsönt.

Megmaradt viszont az akadálymentesítési támogatás, a víziközmű-támogatás, a társasházi, önkormányzati, lakásszövetkezeti lakások felújításához felvehető kamattámogatott hitel, miként a pályázati úton működtetett támogatási formák, a lakástakarékpénztári betétek támogatása és a fészekrakó hitel is. Ez esetben az állam készfizető kezességet vállal az önerő és a jelzáloghitel összege közötti összegre - azzal a kitétellel, hogy ezután csak forinthitelekre terjed ki. Hozzá kell tenni: a panelprogramot például a szén-dioxid-kvóták eladásából finanszírozzák.

Az új rendszert már bevezetése előtt támadták a lakáspolitikusok, mondván kis pénzzel csak kis programokat érdemes elindítani. A rendelkezésre álló kevesebb mint hárommilliárd forint legfeljebb illetékkedvezményre elég, a lakhatás széles társadalmi rétegek számára való biztosítására aligha. Az új kabinet nem is tagadta, hogy a korlátozás elsősorban a kielégíthetetlennek tűnő támogatási igények elfojtását szolgálja. Ezzel a rendszer 2000. februári bevezetés óta próbálkoznak. Az eredeti kormányrendeletet már huszonöt alkalommal módosították. A változtatások az évek során érintették a támogatottak körét, a támogatási formákat és a feltételeket is, ám a rendszer alapjaiban változatlan maradt. Az egymást váltó kormányok az Állami Számvevőszék elemzése szerint öszszesen ezerötszázmilliárd forintot költöttek lakástámogatásra az elmúlt nyolc évben anélkül, hogy pontosan tudták volna, mire megy el a pénz. Az Európai Unió, az OECD és a magyar szakemberek által is többször bírált rendszert végül a gazdasági válság rendítette meg.