Számukat csak tippelni lehet, hiszen az adóhivatal kimutatásai szerint 2008-ban mintegy 150 ezer nyugdíjas munkavállaló szerzett jogosultságot ellátásának emelésére, felerészben 62 évesnél fiatalabbak. Egyelőre ugyanakkor elenyészően kevesen voltak közöttük, akik nemrég mentek nyugdíjba, és az adott jövedelmi korlát fölött kerestek volna. Tavaly csak 175-en voltak, idén pedig eddig 211-en vannak azok, akiknél a járadék folyósítását emiatt az év végéig szüneteltetik - tudtuk meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság helyettes vezetőjétől, Haudinger Istvántól.

A nyugdíjasnak addig nincs különösebb teendője, amíg az APEH nem értesíti a nyugdíjfolyósítót, és az ennek alapján meg nem hozza a szüneteltetést kimondó határozatot. Ekkor azonban az érintett már két-három hónapja jogosulatlanul kapja a járadékát, mert nagyjából ennyi időt vesz igénybe, mire a "rendszeren" átfut az információ - a munkáltató jelenti az adóhivatalnak, az adóhivatal pedig a nyugdíjfolyósítónak. A tb-jogszabályok értelmében a 90 napon belüli jogcím nélküli kifizetést vissza kell utalni akkor is, ha maga a nyugdíjas nem tehet arról, hogy már nem volt jogosult az ellátásra. Ha a három hónap eltelik, a jogszabályok nem adnak lehetőséget a járadék visszakövetelésére.

Kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha valakinek megszűnik a munkája, mondjuk augusztusban, de a kereseti korlátot már elérte májusban, és ezért felfüggesztették járadékának a folyósítását, a válasz az volt, hogy az adott év végéig az ellátást mindenképpen szüneteltetni kell. Ez tehát azt jelenti, hogy következő év januárjáig sem fizetést, sem nyugdíjat nem kap az, aki ebbe a helyzetbe kerül.

Erre is megoldás lehet - értesültünk - például egyéni vállalkozóknál vagy megbízásos jogviszonyban dolgozóknál, ha úgy időzítik a "kritikus" keresetrész kifizetését, hogy az decemberben történjen. Ekkor ugyanis csak egy hónapi járadékról kell lemondani.

Részben az ellentmondásos, bonyolult és kijátszható szabályozásra való hivatkozással nyújtotta be két szocialista képviselő - Kökény Mihály és Vidorné Szabó Györgyi - azt a módosító javaslatot, amelynek elfogadásával ez a törvényi passzus hatályát veszítené. Indokaik között szerepel emellett, hogy bizonyos szakmákban - az egészségügyben vagy az oktatásban - sok korhatár előtt nyugdíjazott dolgozik, így ott ez a megkötés komoly munkaerőgondokhoz vezetne. Egyre kevesebbeken élnek majd - állítják - az előre hozott nyugdíj lehetőségével, és nemcsak azért, mert a jövőben csak az mehet nyugdíjba, aki nyugdíjazásakor nem dolgozik. Véleményük szerint az is megfontolásra készteti majd az embereket, hogy 2011-től - szolgálati időtől függetlenül - mindenki csak csökkentett összeggel mehet korhatár alatt nyugdíjba.