Összesen 214,6 millió eurót kér vissza az uniós agrártámogatásokból az Európai Bizottság. A kedden elfogadott határozat alapján 17 tagállamnak kell a támogatások egy részét visszautalnia. A bizottság indoklása szerint a pénzeket azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert azok felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, illetve a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások nem voltak megfelelőek.

Magyarországnak 12 millió eurót (mintegy hárommilliárd forintot) kell visszafizetnie, mivel Brüsszel szerint nem volt megfelelő a parcellaazonosító rendszere, és a földterületeket érintő egyéb ellenőrzésekben is találtak hiányosságokat.

Évek óta húzódó - még a 2004-2005-ös kifizetési évre vonatkozó - problémáról van szó, és a bizottsággal folytatott egyeztetések során a magyar tárgyalóknak az eredetileg tízmilliárd forint nagyságú összeget harmadára sikerült lealkudniuk. Az Európai Bizottság korábban az adott évek agrártámogatás kifizetésének teljes körű ellenőrzését végezte el. A vizsgálat során kifogásolták, hogy a kifizetések meghatározásához használt mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer alapját jelentő légi felvételekből készült blokktérképek nem mindig életszerűek.

Margittai Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke lapunknak elmondta, hogy az uniós szabályok szerint ötévente kell a légi felvételeket frissíteni. Ez Magyarországon is megtörtént, de nem egyszerre frissítették a teljes mezőgazdasági terület felvételeit, hanem évente csak 20 százalékát. Margittai szerint ezért minden egyes parcelláról ötévente készül új térkép, azaz szerinte csak értelmezési vitáról volt szó. Ettől függetlenül előfordul, hogy néhány gazdálkodó olyan területén, amely után támogatást igényel, már autópálya épült, de az ilyen eseteket a magyar hatóság saját vizsgálata is kiszűri.

A bizottság másik fő megállapítása is értelmezési ügy. A támogatáshoz jutás egyik feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti (hmk) állapotnak való megfelelés. Az uniós rendelet 16 kritériumot jelöl meg, amelyeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell. A jogszabály a magyar álláspont szerint azonban nem egyértelmű: az EU értelmezése szerint az EU- csatlakozáskor mind a 16 pontot be kell vezetni, holott egy másik szabály pedig lehetővé tesz engedményt. Így egyes pontokat előre lehet sorolni, amelyeket kritériumok mentén ellenőrizni kell. A magyarok három kritériumot határoztak meg a 16-ból: az erózió elleni védelmet, a vetésváltást és a gyommentesség biztosítását - magyarázta Margittai. A visszafizetési kötelezettség mindenesetre azt mutatja, hogy az EU legföljebb részben fogadta el a magyar álláspontot.

A szabályok szerint a soron következő elszámoláskor a büntetésként kirótt összeggel csökkentik az agrártámogatást. Arról azonban már döntés született, hogy a gazdálkodóktól nem vonnak le semmit, nem is csökkentik a nekik járó pénzt, és a kormány részletfizetést kér Brüsszeltől.

Az EU közös agrárpolitikájának keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, a bizottság feladata pedig az, hogy meggyőződjön róla: a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos leszögezte, hogy a bizottság továbbra is mindent megtesz annak biztosítására, hogy a támogatások felhasználását a lehető leghatékonyabban lehessen ellenőrizni. - A rendszer ma jobban működik, mint valaha, és eszközeinket a jövőben még ennél is hatékonyabbá kívánjuk tenni - hangoztatta a dán biztos.

A határozat értelmében Magyarország mellett Ausztriának, Belgiumnak, a Cseh Köztársaságnak, Németországnak, Spanyolországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Görögországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának és Szlovéniának kell visszatérítenie támogatási összegeket. Franciaországnak 71 millió eurót kell visszatérítenie a helyszíni ellenőrzéseket érintő hiányosságok és a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó szankciók helytelen alkalmazása miatt, Spanyolországra 31,7 millió eurót róttak az ellenőrzéseket érintő hiányosságok, valamint az olívaolaj-termelési ágazatban kiszabható szankciók helytelen alkalmazása miatt. Hollandia 16,6 millió eurót fog visszatéríteni a parcellaazonosító rendszer hibái, valamint az igazgatási és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai miatt. Lengyelország esetében két vidékfejlesztési intézkedés esetében a kapcsolódó ellenőrzések gyenge minőségét és alacsony számát kifogásolták.